Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)
Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban
50 Láng Sándor dr. súly szerinti inverzió is felléphet az egymás fölé tornyosuló karsztvíztömegekben. Ezek alapján, érdekes eredményeket szolgáltatna az egyes forrásokra vonatkozó évi hőmérsékleti görbe megszerkesztése. (Pl. az átmeneti- és mélykarszt egyes forrásainak 1941. nyári és 1943. tavaszi hőfoka közötti különbség csak néhány tized fok C volt.) A karsztvíz tisztasága. Az ország más karsztos területein egyes kutatók szerint már korábban szükséges volt az „ős" karsztvíznek a csapadék révén ma összegyűlő karsztvíztől való megkülönböztetése. (Pl. 30.) — Kétségtelen, hogy bizonyos esetben a karszt belsejébe ömlő, vagy leszivárgó víznek tisztulási folyamaton kell átmennie, hogy olyan tiszta karsztvízzé alakuljon, mint amilyen pl. a mélykarsztból előtörő források szolgáltatnak. (Ismerünk víznyelővel összefüggő víznyelővel összefüggő vízfolyásokat, amelyek terra rossával, agyaggal, kaviccsal szennyezett hordalékot szállítanak a karszt belsejébe: pl. az Aggtelek, Szilice, özörény környékiek.) Ez a tisztulás azonban nem lehet mindig oly gyors: így, az előbb említett példák esetén, a szenynyeződés a barlangi patakmederből a bujtatókon, stb. át, még a finomabb járatok közvetítésével is, a mélyebben fekvő és állandóbb víztartó szintekbe is eljuthat. Máskor, részben, mert a beszivárgó víz alig szennyezett, részben,, mert egyéb, kedvező körülmények is közreműködhetnek (lassúbb vízmozgás a mélyben, a szennyeződés elég gyors lerakódása, mésztufaképződés, stb.), — ezért, a karsztvíz gyorsan megtisztul. A már szóbakerült „ős" karsztvíz errtlítésekor területünkön inkább e tisztult karsztvízre kell gondolni. Ez az átmeneti övezetben is és a mélykarsztban is, bizonyosan megvan, összetétele valószínűleg állandó. Fogalma egyébként a hazai irodalomban nem nagyon régi (30, 31). Erről a kérdésről a részletes adatgyűjtés ugyan hiányzik, de az átmeneti és a mélykarsztból fakadó források, minden valószínűség szerint, sohasem zavarosak és vízhozamuk sem nagyon ingadozik (Jolsvatapolca, özörény, Méhész, Szalonna, Lévárt, Királyi stb. forrásai.) Mások, a magasabb karsztos szintekből fakadva, megzavarosodhatnak. (Jósvafő, Vígtelke, Gombaszög egyes forrásai, stb.) Kémiai összetétel. Mérések adatai ugyan nem nagyon állanak rendelkezésre, de feltehető, hogy a különféle karszthidrográfiai rendszerekből fakadó források vizének változatos összetétele van. így, a hóolvadékból összegyűlt, lefelé rohanó „leszálló" karsztvíz nem tartalmazhat nagy mennyiségű oldott CaC0 3-t. Pl. az aggteleki barlangi Styx vize csak kb. feleannyi CaCO s-t tartalmaz (0.218 g/l) mint a dunántúli karsztos területek mélyebb karsztos szintből fakadó vizei. Ez a
