Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 51 mennyiség, annak ellenére, hogy a Styx részben a nem karsztos terü­letek vizét is levezeti, sok kell, hogy legyen a hóolvadékos karsztvíz mésztartalmához képest. — Ezzel szemben, egészen más lehet a szén­savas mésztartalma és általában, a kémiai összetétele a mélykarszt vizei­nek. Erre Lévártfürdő főforrása említhető, példa gyanánt. Vizében, mely­hez kevés hévvíz keveredik, 0.361 g/l az oldott szénsavas mésztarta­lom, tehát, több, mint másfélszerese az előzőnek. (Fabinyi Rezső dr. elemzésie 1911-ben.) Mivel a mélykarszt vizének oldóképességét növeli a mélységi ere­detű víz, gázok, a nagyobb nyomás és magasabb hőfok (7), feltehető, hogy ebből a talán már kissé langyosabb, oldatokat, gázokat (C0 2!) bőven tartalmazó, de a földfelszín felé közeledve, lehűlő és nyomás alól felszabaduló vízből csapódik ki a legtöbb mésztufa és bekérgezés (Sa­jókirályi, Szalonna, Méhész). Vannak azonban magasabb karsztos szint­ből fakadó források, ezek látszólag jóval több mésztufát termelnek (pl. Tornagörgő, Jablonca, Körtvélyes, Szádalmás forrásai). Ennek főleg az az oka, hogy a forrás nem az alluviális térség szintjé­ben ered, hanem az ahhoz csatlakozó hegylábi lankán. így, a lefolyó víz a lejtőn széjjelterülhet és ki tud csapódni a benne oldott mész­tartalom. A hegységek, karsztplatók peremén, vagy a nagy törésvonalakon felfakadó langyosabb karsztos források (Lévárt 13° C, özörény 13° C, Méhész 15° C, Sajókirályi 16° C, Szalonna 16° C, stb.) részben még a gázbuborékolás útján is (Méhész, Lévárt, Királyi) a mélyből felfelé törekvő juvenilis, vagy inkább profundus vizekkel (11) való gyenge ke­veredésre utalnak. A karsztvíz szintjének ingadozásai. A sekély- és átmeneti karszt egyes forrásainak szintingadozásáról az alábbi adatok számolnak be: a legmagasabb és legalacso­nyabb vfzkilé­pés kb. távolsága forrás neve a legmagasabb és legalacso­nyabb vfzkilé­pés kb. távolsága Evetes forrása 6—10 m Réti malom K-i fonása (Szádalmás) 8—10 m Sólyom forrás (Jablonca) 2—5 m Szalóci forrás (Szalóc) 15—20 m Nagykőpatak forrás (Szalóc) 10—15 m Jósvafő forrása (Kessler H. dr. adata) 12 m Egyébként, a vízszintingadozás mérve a vízgyűjtő tér kiterjedésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom