Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 41 Az újabb megfigyelések alapján a karsztfenéki vízválasztóvonalak kialakulására vonatkozó régebbi elgondolást (25) is részben módosítani kell. Ott, ahol a karsztplatónak a fekü felé nagyobb térbeli kiterjedéssel jellemezhető övezete van, lineáris értelmezésű karsztfenéki vízválasztóról nem beszélhetünk. Ilyen esetben a karszt mélyén levő különféle lefolyású hidrográfiai rendszereket vízválasztó felületek, vagy bizonytalan lefolyású vízválasztó térségek különítik el egymástól (1. ábra jobb oldala). A sekélykarszt karsztvizei. Kisebb területek nagyjában egy szintben levő karsztos forrásaiból, a többi, hazai karsztos vidéken is, régebben bizonyos állandó karsztvízszint jelenlétére következtettek. Tekintettel azonban a karszt és nem karszt közötti, többé-kevésbbé kifejlődött mészköves-palás átmeneti övezetre és ennek gyűrődéssel, vetődéssel, pikkelyeződéssel megzavart helyzetére, karsztfenéki vízválasztóra, mint már kifejtettük, nem lehet gondolni. Ellenben, a lemezes mészkövek és vízzáró palák helyzete szerint, egymás mellett s részben egymás felett levő, egymással kisebbnagyobb mérvben érintkező térbeli hidrográfiai rendszerek keletkeznek, anélkül, hogy egységes karsztvízszintet és vízzáró karsztfenéket kellene feltételezni. A werfeni palák, márgák, meszes palák, lemezes mészkövek, amint azt a balatonparti werfeni palákról is tudjuk (18), kitűnő víztárolók, nehezen szivárog rajtuk át a felül levő leszálló karszt .11) lefelé egyre jobban szűkülő és a lemezes mészkőben is még nagy vízvezetőképességü, sűrűn megjelenő járatainak vize. Az alsótriász korú rétegek bőséges repedéshálózata a víz raktározására és adagolására szolgál. Ez okozza a sekélykarszt alsó határához, a karsztfekühöz közel, a palás átmeneti rétegekből fakadó források vízhozamának kisebb mértékű ingadozását. Viszont, az itteni vizek, források megáradása sokszor csak látszólagos. A sekélykarszt magasabb övezeteiből hirtelenül lefelé törtető vízmennyiség egy része el sem éri a mélyebben fekvő raktározó és átmeneti övezet térségét: az említett források vizét alkalomadtán működő, felszínhez közel fekvő repedések vize is megszaporíthatja. A sekélykarszt alsó határához közel fakadó, aránylag egyenletes vízhozamú források, a már közzétett mérések eredményei alapján, pl. a vígtelkei „falu kútja", a gombaszögi Fekete forrás, a Szalóccal szemközt levő forrás, részben az Evetes vize, stb. (6). Bár csak kevés adat áll rendelkezésre, de, ezek alapján, hasonlóak a Berzététől DNy-ra levők is. — Hasonló eredményekről adnak számot bizonyos dunántúli vizsgálatok is (17). Az itteni támaszkodó karszt forrásainak meglehe-