Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében

136 Dr. Horusitzky Ferenc szembeállítható „feldarabolt karszt" esetében „kibukkanó karszt"-nak lehet nevezni (1. 6. ábrát). Fővárosunk karsztvizének zöme már csak mélykarsztot rejtő ilyen kibukkanó karszt rögökön át érintkezik a felszínnel, a víz zöme leszorított szintű fedett karsztban tárolódik s a vízböség, állandóság szempontjából a higiénikus szempontból így bírálandó el. A kérdés, ami a karsztvízkérdéssel szemben még hátramarad az, hogy középhegységeinkben kialakult-e s egyáltalában kialakulhat-e olyan összefüggő karsztvízszint, melyet a víztömegek hidrosztatikus összefüggése határaz meg. Ha továbbmegyünk a karsztvízkérdés rendszerezésében, itt is megtaláljuk egymás mellett a legkülönbözőbb állásfoglalások létjogosultságát. Ennek a kérdésnek megvilágítása végett tekintetbe kell vennünk hegységeink geotektonikai helyzetét. Hazánkban a nagy karsztvíztömegeket a mezozoikus mészkő-dolomit sorozat tárolja. A mezozoós karbonátos sorozat a mezozoikum folyamán „variscusi" partok között kialakult geoszinklinálisokban ülepedett le. Ha egy-egy ilyen geoszinklinálisból feltorlódott hegységvonulat szét is darabolódott a későbbi kéregmozgások folyamán, rögei gyökerükben összefüggenek s a víz a hasadékokon, és hegyszerkezeti síkokon át megtalálja az utat a szomszédos rögök mélykarsztjához, különösen, ha tekintetbe vesszük azt a gyakran több száz méteres vízoszlopnak megfelelő tekintélyes nyomást, mely a vizet finomabb repedéseken is átszoríthatja. Ezért észlelhetünk összefüggő karsztvízszintet az esztergomi szénbányavidéktől a dunáninneni rögök környékéig, de össze kell függni ezzel a karsztvíztömeggel a Gerecse, Vértes, sőt az északi Bakony mélyebb karsztvizének is. Az ilyen összefüggő karsztvíz tömeget nevezhetjük a geoszinklinális fökarsztvízének. A fökarsztvízszint felett is közbeiktatódhatnak a rétegsorba vizetzáró kőzetrészletek s ilyenkor, ha a magasabb karsztos részleteknek nincs, vagy csak aránylag csekély az összefüggésük a mélyebb főkarszttal, magaskarsztok alakulhatnak ki. (L. 9. ábra.) Magaskarsztok meghatározásunk szerint tehát az olyan karsztok, melyeknek a vize a fökarsztvízszintnél magasabban fekvő vízrekesztö képződmények felett halmozódott fel. Természetes, hogy ezeknek a magas karsztoknak a vize függetleen lesz a főkarsztvíz szintjétől, s helyzetét a helyi földtani viszonyok szabják meg. Ismét más a helyzet, ha két karsztos terület kőzete két különböző geOszinklinálisban alakult ki, tehát ha a különböző karsztok különböző egykori geoszinklinálisok területéhez tartoznak. Egyrészt a Mecsek, másrészt a Bakony—Vértes—Gerecse—Budai hegység közé a mélységben kristályos alaphegység iktatódik, mely a két mezozoikus hegység karsztja közötti összefüggést elzárja. A két különböző geoszinklinális területéhez