Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében

A víz a föld belsejében 137 tartozó karszt mélykarsztja, főkarsztvíz tömege közt sem alakulhat ki ezért összeköttetés és ezért nem lehet összefüggő karsztvízszintjük sem. Ilyen regionális szempontból tehát megkülönböztetjük azonos, és különböző geoszinklinálisok fökarsztvízszintjeit rendszerünkben. Nem lehet feltenni úgy a kérdést, hogy középhegységeink karsztvizeinek összefüggő karsztvízszintje van-e vagy sem, mert ha a most tárgyalt osztályozásunk nyelvén beszélünk, mind a két állításnak igaza lehet A geoszinklinálisokhoz kötött fökarsztvíztömegnek véleményem szerint a nagy hidrogeológiai medencék vízgazdálkodásában is fontos szerepük van. Már idősebb Lóczy Lajos rámutatott arra, s újabban ifjabb LóczyLajos, PávaiVaj naFerenc írásaiban olvassuk, hogy az Alpok geoszinklinálisai a Keleti Alpoktól keletre mintegy ujjasan szerteágaznak. Középhegységeink nem egy egységes mélybesüllyedt hegységtömegnek fennakadt darabjai, hanem mélybesüllyedt variskusi hegységrészletek között kipréselődött geoszinklinálisokból keletkezett hegységek részletei. Nem kell másra utalnom, mint hogy kristályos alaphegység határolja a Mecsek mezozoikumát, kristályos palákat fúrtak meg a pontusi üledékek alatt a Balaton déli partján s kristályos palákat értek el a harmadkori feltöltés alatt a Mihályi-i fúrással is, Mezőkövesden és Tótkomlós mellett viszont a mezozoikumot érték el. Itt tehát a kristályos hegység tömbök között a magyar medence alatt is mezotoós geoszinklinálisok húzódnak a fennmaradt mezozoós hegységek folytatásaként. Ezeknek a geoszinklinálisoknak lefutása még nem tisztázott s tisztázásuk még sok geotektonikai és rétegtani tanulmányt igényel. A Bakony- Budai hegységi geoszinklinális alig folytatódik a Bükk felé. Valószínűleg már előbb északra kanyarodik s kőzetei talán a Kárpátok Chocs takarójának alkotásában vesznek részt. Esetleg a mecseki geoszinklinális folytatódhat a Bükk felé, vagy a Bihar felé, minden esetre a Biharnak is meg volt valahol a kapcsolata az alpesi geoszinklinálissal. Ezek a geoszinklinálisok viszont mint mélyre szorított szintű fedett karsztok, mindenütt vizetvezető mélységbeli vonulatokat jelentenek. A fedett karszt csak közvetve veszi át esetleg a szomszédos rögök által elnyelt csapadékvíz egy részét, kapcsolatba juthat azonban nem karsztos, vizet vezető rétegekkel. Ha az ilyen nekitámaszkodó vizet vezető rétegek vize kisebb nyomású, mint fedett karsztunk vize, akkor a karsztvíz fog vizet leadni a nem karsztos vizet vezető rétegeknek, ha viszont a karsztvíz kisebb nyomású, akkor ő fog vizet felvenni. Mezozoós geoszinkíinálisaink tehát mint valóságos alagcső rendszer hálózzák be a Magyar medence mélyét s vízelosztó nyomásszabályozó szerepük lehet. Meddő kérdés ezek szerint a mi mélykarsztunk vízgyűjtő területére vonatkozólag tenni fel kérdést, vagy a csapadékkal keresni közvetlen összefüggést, mert mélykarsztunk, értve most a geoszinklinálisok előbb definiált fövíztömegeit, valósággal bele vannak iktatva az egész