Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Dabis László dr.: A víz bakteriológiai vizsgálata

A víz bakteriológiai vizsgálata 45 víztartalmának minőségéről akkor tájékozódhatunk, ha a vízmintavétel többször, különböző időjárási viszonyok között történik, d) A mintavételnek a vízszolgáltató berendezés szerkezetéhez vagy jellegéhez kell igazodni. S éppen ezért minden esetre érvényes szabályt nem lehet felállítani, másrészt viszont bizonyos határok között mégis szabványosan kell eljárni egyöntetű eredmények nyerése céljából. A vízmintavételt tehát alaposan elő kell készíteni a vízadó forrás egyéniségének megfelelően, de azért szabványosan kell megejteni, általánosítani azonban nem szabad. Az aranyszabály az legyen: individualizálni, lehetőleg standardizálni, de nem sematizálni. A helyi viszonyok és a vízszolgáltatás leggyakoribb típusai szerint a mintavétel a következőképpen alakul: 1. Ha folytonos víznyerőszerkezetről (szivattyús v. felszökő artézi kút) van szó, ami állandó használatban van, akkor elegendő, ha a mintavétel előtt öt percig szivattyúzzuk vagy folyatjuk a csapról a vizet. 2. Ha gyérebben használt szivattyús kútról vagy vízvezetéki csapról van szó, akkor a szivattyúzás vagy folyatás célszerűbb, ha hosszabb ideig (10 perctől y

2 óráig) történik. 3. Ha teljesen pangó vizet tároló vagy napokon keresztül nem használt egyes kútról van szó, akkor vagy órákon át kell szivattyúzni a vizet, vagy teljesen ki keil merni a kútakna vizét, hogy ahhoz a vízhez jussunk, mely a természetes talajszürés következtében jut a kútba. Heraeus szerint (1886) 36 óráig alig használt kútvízben a cm

3-kénti baktériumszám 5000 volt, a kútakna vizének teljes kiszivattyúzása után pedig 35. M a s c h e k 15 percnyi szivattyúzás után egy esetben 458, más esetben 578 baktériumot talált; ez a szám több órai szivattyúzás után csökkent le 140-re, illetőleg 179-re, megnyugvás után pedig 68-ra, illetőleg 73-ra. Másrészt Bürger, a berlini állami vizsgálóintézet bakteriológusa figyelmeztet arra, hogy sok hibaforrás származik abból, ha a csapvezetékek csavargatása, vagy a szivattyú üzembehelyezése révén a vizsgálandó mintavételi helyen megbolygatjuk a szokásos viszonyokat s ezáltal a tömítésekből, az akna- vagy a csőrendszerfaláról az azokon ülő baktériumtömegeket leszaggatjuk, melyek normálisan már nem keverődnek a vízhez. Ő ezért sem a csapokból, sem a kutakból nem ajánl 20 percnél hosszabb szivattyúzást vagy folyatást, s még ezt is soknak tartja, ha szegényes víztartalékról van szó. A magyar szabvány által átlagos viszonyokra előírt ötperces folyatás vagy szivattyúzás az arany középutat jelenti a túl egyéni előírások között. Nem kielégítő helyszíni szemle esetén két mintavételt ajánlanék: egyet rövidebb (ötperces), egyet hosszabb (több órás) szivattyúzás után. A két vizsgálati eredmény aztán mélyebb betekintést nyújt a felszínes accessorikus szennyeződés, a kút szerkesztési vagy karbantartási hibái és a természetes talajszűrés viszonyai közé. Nyitott vagy zárt mély kutaknál, folyóvizeknél, tavaknál,