Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 351 mert a bányajáratokban egyre jobban és jobban beszivárgó, beömlő víz mennyisége a szivattyúk legnagyobb teherbírását, a 14 m

3/perc mennyiségét is túllépte. Ez az adat is a mélységi karsztvíz nagy mennyiségét bizonyítja. Minél mélyebbre hatolunk a karsztvízszint alá, annál nagyobb a hidrosztatikus nyomás. Ennek megfelelőleg, minél nagyobb a mélység, annál több vizet nyerhetünk. A vízbetörések tanulságai alapján megállapítható, hogy a mélység felé haladva a nyerhető víz tömege másodfokú görbével ábrázolható módon növekszik. Ezt Schmidt vizsgálataiból (15, p. 124.) tudjuk. Schmidt még arról világosít fel (15, p. 109), hogy az egyes vízbetörések csak rövidebb ideig szolgáltatnak nagyobb víztömeget. Idő multán a vízbetörés vize apad, majd állandósul és ingadozása is alig van. Ez annyiban fontos, hogy karsztvizet tárva fel, nem szabad számításainkat a legelső órákban nyert esetleges aránytalanul nagymennyiségű vízre alapítani, hanem meg kell várni a kifolyó víz apadását s végül tömegének állandósulását. A víz hőmérséklete. Horusitzky H. szerint a budai, egykori „Zur Schöpfung" házban 100 évvel ezelőtt készült mélyfúrás által feltárt víz hőfoka állítólag 13.4° C volt. A Péterhegy déli lejtőjén, 146 m t. sz. f. magasságban levő kútban a karsztvíz hőfoka 15.2° (23.). A pomázi Verebes dülő szénkutató forrásábn 18.2°, a budakalásziban 17°-os karsztvizet tártak fel (22). Az esztergomi szénterület karsztvizeinek hőfoka 18.6°, a sárisápi forrásoké 16—17.5°, a tataiaké 12—22° (9.), a zámolyiaké (14.) 13—14.5°, a gánti aluminiumércbányaüzem karsztvizet adó fúrása 10—11 fokos vizet szolgáltat. Dorog és Tatabánya ivóvízzel való ellátása 12° C-u „őskarsztvízzel" történik, megfelelő aknarendszer segítségével (22.) s Vitális S. szerint a budai területeken is feltárható megfelelő helyen 12—17 fokos őskarsztvíz. A karsztvíz, mint Vitális S. mondja, nem meleg! Az itt felsorolt néhány adat is igazolja ezt a véleményt. Aránylag, a tennális vonalhoz közel levő budakalászi és pomázi feltárásoké a legmelegebb. A víz összetétele, minősége. Erre vonatkozólag az esztergomi szénmedencében megfigyelt adatok állnak leginkább rendelkezésre. Kállai nézetei alapján a triászvíz minőségére nézve kifogástalan, bacillusmentes és nem nagyon kemény, az egészségre semmiképen se káros. (8.) A víz szennyeződése szem-