Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Láng Sándor dr.: A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában

A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában 341 nálásával, vagy egészen új aknák és belőlük kiágaztatott vizet feltáró oldalfolyosók, ereszkék, segítségével. (A 3. ábrán a Solymár akna helye „C", az Erzsébet aknáé „D" jelzésű.) Ha azonban a szénbányászat által feltárt területet figyelmen kívül 3. ábra. Solymár—Pilisvörösvár környéke. kell hagynunk, a víz feltárására még mindig van alkalmas helyünk a medence fővárosközeli déli és keleti peremein. Itt, a lépcsősen lezökkenő alaphegység törésvonalai mentén, a mélységben feltárható járatok megütésével nyerhetünk vizet. így pl., a szénmedence keleti végén van a Solymári fal lépcsője, Pilisborosjenőtől nyugatra, a Nagy- és Kiskevély lábánál. A lépcsős térszint ÉNY—DK és ÉK—DNY irányú törések szabdalják széjjel, a legfőbb törések a Csízvölgy ÉK—DNY, majd ÉNY—DK irányba forduló csapását szabták meg. E két törés mentén éles határral emelkedik ki a Solymári fal—Fehér hegy meredek dolomittömege. A dolomiton abráziós breccsa és vékony hárshegyi