Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

•266 Bogárdi János A hordalékmérésekről képet ad, ha a hordalék útját keletkezésétől, eredetétől lerakodási helyéig végigkísérjük. A hordalék legnagyobb része a hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületről származik. A vígyüjtőterületre hulló csapadék egy része a legmélyebb utat keresve folyik lefelé. Útközben megnövekszik: nagyobb területek lefolyó vizeinek egyesüléséből csermely, patak, majd folyó keletkezik. A csapadók, a csermely, a patak az útjába eső területen a kőzetek mállási és bomlási termékeit, művelt területen pedig a talaj részecskéit magával ragadja és. medrében lefelé szállítja. De a víz nemcsak a már felaprózott törmeléket ragadja el, hanem fizikai és vegyi hatásával maga is szétmállasztja, esetleg feloldja a kőzeteket s az így nyert részecskéket is elszállítja. A hordalék keletkezésének szempontjából ismernünk kell tehát a vízgyűjtőterület geológiai és topográfiai viszonyait, valamint a művelési ágakat is. Fontos még a csapadék nagysága és eloszlása, az évi és havi középhömérséklet, a párolgás, a fajlagos lefolyó vízmennyiség és a talajviszonyok ismerete is. A vízgyűjtőterületről származó hordalék a folyóba jutva, ott már mint adottság szerepel, amely azonban a felső szakaszról lefelé haladva több körülmény hatására megváltozik, illetőleg átalakul, éspedig mind mennyiségileg, mind minőségileg is. A változások a hordalékszállítás módjára is befolyással vannak. Ilyen változások okozói: AJ a mellékfolyók, B) a folyómeder geológiai viszonyaiban mutatkozó változások, C) a hordalék kopása és osztályozódása, és D) a szakaszos mélyülések, illetőleg feltöltődések. Ezek a változások már a hordaléknak a vízfolyásokban való mozgását jellemzik, s így vizsgálatukkal a vízfolyások hordalékmozgását is megismerjük. A) A mellékfolyók hatása. A mellékfolyók és a beömlő patakok egymás után újabb hordaléktömegeket zúdítanak a folyóba, mely összetétel és minőség szerint is különbözhet a befogadó folyó hordalékától. A hordalék szempontjából ez a körülmény — a mellékfolyók közötti — különböző szakaszokra osztja a folyót. Ez az elkülönülés a vízmennyiségek szempontjából ís fennáll. Az említett két szempont szerinti változás aránya azonban nem egyenlő. Ha pl. a mellékfolyó a befogadó vízmennyiségét 10%-kaI növeli, a hordalékmennyiséget ettől függetlenül pl. 30%-kal is gyarapíthatja. Ide tartozik a mesterséges vízbevezetések és vízkivételek hatása is. Ha a vízbevezetéssel, illetőleg a vízkivétellel a hordalék be-, illetőleg kivezetése nem arányosan történik (pl. derített csatornavíz bevezetése,