Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

Vízfolyások hordalékmérései 267 vagy hordalékmentes víz kivétele) a folyó hordalékmozgásában a hordalékszállító képesség növekedésének, illetőleg csökkenésének megfelelő változások fognak bekövetkezni. B) A folyómeder geológiai viszonyaiban mutatkozó változások hatása. Egy másik körülmény, — amely ugyancsak meghatározott szakaszokra osztja a folyót, -— a folyóvölgy, ill. a folyómeder geológiai viszonyainak változása. A folyómeder ugyanis teljes hosszában nem szokott egységes kőzettani összetételű lenni. Pl. a magyar Felső-Duna Dévénytől Gönyüig kavicskúpon, innen tovább pedig Esztergom alattig kavicsos és iszapos mederben mozog. A Szob—Visegrád közötti szakaszon a meder anyaga megváltozik: durva kavicsos-köves lesz, sőt helyenkint sziklapadok is előfordulnak a mederben. A meder és partok anyagának változása a hordalékot kétféleképpen befolyásolja: 1. A medret burkoló anyag szorosan összefügg a folyó hidraulikus tulajdonságaival. Ismert tétel pl. az esésnek a meder anyagával való összefüggése. Hasonlóképen a hidraulikus sugár és a kanyarulatok mikéntje is függ a meder anyagától. A hordalékmozgás pedig függvénye a folyó hidraulikus tulajdonságainak s így természetes, hogy a meder anyagában bekövetkező változások befolyásolják a hordalék mozgását is. A hordalék és a meder anyaga között mindig kimutatható a hasonlóság. Pl. egy Felső-dunai mérésnél a meder anyagának, valamint az ugyanott fogott mozgó hordaléknak átlagos szemátmérői páronkint mm-ben a következők voltak: 20.6—29.3, 15.6—21.8, 15.2—13.6, 13.2—19.2. 2. Bizonyos körülmények között a folyó saját medrét, partjait is megbontja. Ezáltal újabb és a vízgyűjtőterületről származó hordaléktól eltérő minőségű hordalék jut a folyóba. C) A hordalék kopásának és osztályozódásának hatása. A hordalékszemek a folyóban lefelé haladva a súrlódás következtében kopnak s így nagyságban és súlyban csökkennek. Pl. a magyar Felső-Dunán egy 30 mm átmérőjű hordalékszem átmérője kb. 50 km út megtétele után mintegy 3 mm-rel kisebb lesz, vagyis 27 mm. Ez azonban a hordalékszemnek csak az elméleti kisebbedését jelenti, mert a valóságban a kopáson kívül csökken a hordalék nagysága — különösen a nagyesésű szakaszokon — széttöredezéssel, széteséssel is. Kisebbedést okoz a hordalék mállása is, amit a száraz és nedves állapot, valamint a meleg és hideg váltakozó hatása magyaráz meg. Szerephez juthat a folyóvíz esetleges vegyi hatása is. Mindezek azonban