Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 247' aztán viszont a szénoxiszulfid mi módon keletkezik, arra vonatkozóan Winkler ad olyanforma magyarázatot, amely amolyan circulus vi­tiosusként a kénhidrogénnek a jelenlétét tételezi fel kezdő anyagnak (aminek a valószínűsége meg is vain a jóformán mindenütt jelenlevő szul­fidok bomlása miatt!), amely az aluminiumszilikátokra hatva (agya­gos kőzetek) azokból szulfoszilikátokat képez, mely tovább kalcium­karbonáttal (az agyagok rendes kísérője!) adja a szénoxiszulfidot. Azonban a szénoxiszulfid előfordulása nemcsak a hőforrások­hoz van kötve, mint azt gondolnók a többi példa után is (Alsókéked, Lukácsfürdő, Császárfürdő), hanem a hideg sósvizekben is, mint azt Lengyel Béla a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdö Attila for­rásában kimutatta, ahol a forrásgázakban a metán 81.08%-a mellett 18.20% szénoxiszulfid található. Ez a forrás már kívül esik (illetve a határon!) a szénoxid exhalációnak jellemzett posztvulkáni zónán s így a felszínre kerülő gáz széndioxidja és kénhidrogénje a szénoxiszulfid bomlási terméke gyanánt fogható fel. 3. Karszt vizek. A leszálló vizeknek egy különös csoportját azok képezik, ame­lyek a föld mélyebb rétegeibe való lejutásukat gyorsabb tempóban csinálhatják meg az olyan vidéken, amely a törésekre alkalmas merev kőzetekből, főként mészkövekből, cementmárgákból és dolomitokból áll. E vidékek közismerten gazdagok, a karsztelnevezés alatt összefoglalt földtani jelenségekben, amelyeknek egyik jellemzője a repedések kioldá­sával járó, földalatti vízi utaknak a nagyszerű tüneménye. E vízi utak lehetnek horizontálisak és vertikálisok. A leszálló vizeknek a mélyebb szintekre való jutásában a vertikális víziutak a legfontosabbak, ahol aztán alkalmas vízgyűjtő medencékben gyűlhetnek össze, s ahonnan al­kalmas módon újból a felszínre kerülnek. E vizek földalatti útjukban az anyakőzet anyagát oldják fel, aminek szembetűnő jele a kifolyá­suknál lerakott mésztufa dombok állandó növekedése. Mindazonáltal, hogy tényleges ásványi tartalmúak ezek a vizek, még sem sorolhatjuk az ásványvizek közé a karszttüneményekkel kapcsolatos vízfolyásokat, de vannak olyan esetek, amikor a mélyből jövő juvenilis vizek felsza­porítására adnak módot s így nagyon sok olyan ismert hőforrásunk van, amelynek anyagát kimutathatóan a karsztvizek szolgáltatják (Keszthely, budai hőforrások, Esztergom, Tata, Eger, stb.), amelyek­ről így valójában, a mélységbeli vizek keletkezéséve! kapcsolatban kell megemlékeznük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom