Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

244 Dr. Bányai János ]. Szénsavas vizek. A földkérgében, főként a neutrális zóna környékén cirkuláló víz útjában a földmélyéből, a vulkáni utóhatásokra felfelé törő széndioxid gázzal találkozik, amelyet elnyel s így agresszív természetű szénsavas vizzé alakul át. A feltörő gáz eleven ereje, az addig lent cirkuláló vizet felhajtja, amely eközben az útjába eső anyagokat megtámadja, megbontja s az oldhatókat magával viszi. így a felszínen tényleg mint ásványos víz jelenhetik meg, amelynek ásványi tartalmát mindenki által látható módon azzal igazolja, hogy az oldva tartó szénsav elvesztésével az ásványi tartalmának egy részét mindjárt a kiömlés helyénél lerakja. Ily módon árulja el, hogy földalatti útjában, messze, vasas stb. anyagokkal érintkezett. Ezek azok a vizek, amelyek a pezsgő s kellemesen üdítő szénsavbuborékok mellett az oldott s gyógyító hatású ásványi anyagoknak egy egész sorát tartalmazzák, s amelyeknek vegyelemzési százalékos arányszámuk határozzák meg a víz jellegét. Ezek szerint, a rengeteg sokféle keveréktípust nem számítva, 3 alcsoportot különböztetünk meg a) Meszes vagy földes vizek. Jellemzőnek vehetjük a borszéki Fokút vizét, amely 2.3133 g kalciumkarbonátot és 1.2646 g magnéziumkarbonátot tartalmaz literenként. A feltörő szénsavas víz az itt található dolomitos meszek repedésein tör ki a felszínre s így az anyakőzet világosan rámutat az oldott anyagok eredetére. b) Lúgos, vagy alkalikus vizek. Szinte biztos szabályszerűséggel a kárpáti homokkő zónájában felszínre kerülő szénsavas források tartoznak e csoportba. A bodoki Matild-forrás 1 literében 4.5429 g natriumbikarbonát van! c) Vasas vizek. Megfigyelhető, hogy ott találhatók legnagyobb mértékben, ahol az anyakőzet vagy valamelyik eruptivum (főként andezit, bazalt), vagy amennyiben a kárpáti homokkő területé n van a forrás, úgy a szferosziderites telepek fordulnak ott elő. Kiömlésüknél már ott szerepel a kicsapódó vasokker, amelynek évezredes felhalmozódása sok helyen barnavasérc telepek keletkezésére vezetett (a Hargita mentén több helyen). A vasas vizeinknek egy kiváló, jóízű típusa volt a torjai Büdös-barlang közelében levő Bálványos-fürdő, Károly-forrása. (Az elnyomatás évei alatt a szanatóriumi építkezéseknél a. földmunkákkal eltakarták!!) Ennek a víznek az oldott ásványi tartalmából 18% volt a vas!! Ez meg is lászott a környékén, mert szép gyepvasérc-telep veszi körül a kiömlés helvét! E főtípusokon kívül rengeteg az eshetősége a különböző tartalomból kombinált vizeknek. Mindenesetben nagyszerűen kimutatható az anyakőzet hatása a feltörő vízre s minél tarkább a földtani felépí-