Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 245' tése a helynek, annál gazdagabb s változatosabb a víz oldott tartalma is. Igen nagyszámnak azok a forrásaink, amelyek a karbonátokon kívül nagy mennyiségű konyhasót s ennek kísérősóit tartalmazzák. Ezt a típust hasonlíthatjuk a közismert Selters vízhez (a székelyek sósborvize!!) Ez a hasonlatosság adta meg a Iövétei (Udvarhely vm.) határban levő régi „Belmező" borvizének is a modernebb új nevet, a „Székely Selters" címet, ami akkoriban, a védett márka miatt perre is adott alkalmat. E kedvezően kevert típusú víznek ismert példája az Avas medencében levő bikszádi víz is, amelynek eredete igen szépen mutatja a mélyebb szintekről jövő ásványi tartalmat. Az Avas hegység andezit erupciónak utolsó fázisaként itt is, a törésvonalak mentén, óriási széndioxidos exhalációk vannak. A feltörőgáz a medence harmadkori (neogén) kitöltésén keresztül magával sodorta a 170 m mélységből — a fúrások által kimutatott — szarmata rétegek feloldott sóját (talán fosszilis sósvizét!) s a meszes márgákon át a felszínre emelkedve egy kellemes, gyengén sósízű, szénsavas meszes, alkalikus, tehát Selters típusú vízben, óriási vízbőséggel, egy valóságos balneológiai kincset adott a közegészségügynek. A Medence többi forrásai, a bikszádival együtt, törésvonalakat árulnak el, amely tényt igazolja a források szokatlan nagy vízbősége is. Egy másik ilyen típusú vizünk Kovásznán árzént is tartalmaz, mint a lerakódó ásványi anyagokból ki lehetett mutatni s amelyet igazolt legújabban a víz elemzési adata is. De a Hargita közepén a cinnabaritos területen keresztül jövő szénsavas vizek is valószínűen tartalmaznak higanyt s így a hazai forrásaink közt erre a ritka féleségre is lesz példánk, amennyiben az elemzésekkel a vízben oldott higanysót tényleg sikerül majd megállapítani! A szénsavas alkalikus és meszes vizeknek érdekes típusát képezi a korondi igen konyhasós víz, amelynek lerakódása hozta létre a világhírű forráskalcit (aragonit) lerakódásokat, annak dacára, hogy a kalciumkarbonát a víz 1 literében csak 0.1117 g-al szerepel. Ezzel ellentétben, a 156-2899 g szilárd alkotó részekből a nátriumklorid 153.6137 g-al van képviselve. Egy másik ritka változatot találunk a Torjai Büdösbarlang közelében az ú. n. Timsósfürdőnél, ahol a szulfáttartalom a szénsavas vizekben található! (Előbb már szó volt a szulfátos vizeknél!) 2. Kénes vizek. A legkönnyebben felismerhető vizek közé tartoznak, mert a jellemző záptojás szag, már messziről elárulja a források helyét. A szag a jelenlevő kénhidrogént vagy ritkább esetben a szénoxiszulfidot