Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizeink eredete. Irta: dr. Bányai János* Bevezetés. A nagy természetben található vizek közül azokat, amelyeket az ember már ősidőktől fogva a saját tapasztalata szerint is gyógyítási célokra alkalmasnak talált, külön választotta a közönséges ivóvizektől s „gyógyvíz" elnevezéssel egy külön csoportba osztotta be. Ezeket a vizeket, mivel a vegytani elemzések szerint bizonyos ásványi anyagokat tartalmaznak, inkább az idegen, nyelvből való lefordítással „ásványos vizeknek" vagy röviden „ásványvizeknek" nevezik az irodalomban s a gyakorlati életben is. Ha most már az elnevezések fogalmi körét közelebbi vizsgálat alá vesszük, úgy találjuk, hogy nehéz a vizek e különleges csoportjának megíelelő és tálaló elnevezést adni. Hisz a közönséges kútvíz is az egészségünk fenntartója s így a szennyezett vizekkel szemben a gyógyvíz elnevezésie jogosan tarthat számot! Épp így az ásványvíz elnevezés is talál a legtöbb kútviziinkre, hiszen azokban igen sokszor olyan sok az oldott ásványi tartalom (keményvíz!), hogy az felülmúlja a közismert „előírásokban" szereplő mennyiséget, amelyet az „ásványvíz" számára megkívánnak. Az elnevezéssel kapcsolatban logikusan arra kellene gondolnunk, hogy jusson kifejezésre az ásványvíz eredete, mert az, egyúttal sokat elárulna a tartalmából is. Az ásványvízről szóló irodalomban állandóan kísért ez a fogalmi zavar, amelyet aztán még sokszorosít az egyes, ásványvízben gazdag vidékek népies elnevezése. Hogy erre példát is említsünk, a Székelyföldön a szénsavas vizeknek azt a csoportját, amelyet borral együtt, vagy mint * A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályán 1942 okt. 14-én tartott előadás tartalma.