Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Belák Sándor dr.: A gyógyvizek jelentősége orvostudományi szempontból

A gyógyvizek jelentősége orvostudományi szempontból 221 giailag nem tartozik szorosan a vízfürdők és a gyógyvizek keretébe, de orvosi szempontból velük mégis kapcsolatos. De megemlítem ezeket már csak azért is, mert úgy látszik, hogy nálunk Magyarországon az erdélyrészi ú. n. gőzlökkel kapcsolatban különös érdeklődést váltanak ki. A szénsavgázfiirdőket sok mindenféle betegség ellen, használják különösen vérkeringési betegségekben, nemkülönben ugyancsak sebek gyógyítására. Főképen a renyhe, torpid kóralakoknál használhatók előnyösen. A gázmilieunek a vizmilieuvel szemben bizonyos előnyei vannak. így pl. a gáz hővezető képessége és hőkapacitása kisebb, mint a vízé. Azonkívül bizonyos hydrodynamikai mellékhatások is elesnek, amelyeknek szerepével és mechanizmusával újabban Zselyonka tanársegédem foglalkozott behatóbban. Ismeretes, hogy a vízfürdőben a nagy erek, pl. az aoría erősen kitágul. A nagy erek ezen tágulása és, későbbi összeszűkülése sokszor nem kívánatos mellékhatások. Zselyonka szerint ezek a Banki-féle hydrodynamikai paradoxon alapján jönnek létre, amely magyarázat úgy hiszem a fürdők physiologiájaban és pathophysiologiájában még több új meglátásnak és szemléletnek lesz a forrása. Ezek szóval elesnek gázfürdők alkalmazása esetén. Nem akarok itt kitérni a szénsavgázfiirdök hatásmechanizmusának megbeszélésre, amely témakörben ugyancsak Zselyonka dolgozatai hoztak új megfigyeléseket, csak annyit mondanék még, hogy a természetes szénsavgázfiirdök még más gázokat, nevezetesen illó kénvegyületeket, továbbá radiumemanaciót is tartalmazhatnak, amelyek a hatást erősítik. Nálunk már többfelé készülnek mesterséges szénsavgázfürdők és pedig olyanok is, amelyekben ezen segédalkatrészek egynémelyike is s?eiepel Későbbi tapasztalatok mutatják majd meg, hogy ezen gázfürdők ephemer divatot jelentenek-e csupán vagy tényleges, kézzelfogható, sajátos hatásuknál és hasznuknál fogva állandó használatú gyógytényezökké válnak. Ha most már az orvostudomány másik nagy fejezetének, a prevenciónak a fürdőkhöz való viszonyára térek át, úgy elsősorban azt kel! megállapítani, hogy a fürdőknek ilyen célból való rendszeres és céltudatos igénybevétele csak a legutolsó időkben vált valóra. Különösen Németországban ismerték fel a fürdők és egyéb külvilági hatások nagy hygienikus jelentőségét, míg nálunk egyelőre csak kisebb arányú tapogatódzásról lehet beszélni. Ha a gyógyítás és a megelőzés kérdését tisztán tudományosan szemléljük, úgy azt kell mondanunk, hogy a megelőzés sem más, mint gyógyítás; gyógyítás az ártalom legeslegelsö szakában, illetőleg azon képesség megszerzése, hogy az ártalom káros hatását már in statu nascendi meggyógyítani, illetőleg kivédeni tudjuk. De ez a gyógyítás, amelyet így prevenciónál alkalmazunk, legtöbb-