Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

168 Dr. Vigh Gyula -|-3 m-ben pedig mindössze 240 percliter (napi 345.6 m

3) volt a kezdeti hozama. Ennek a kútnak oly agresszív volt a vize, hogy facsővel kellett bélelni. 1931-ben — bár nagy ellenzésre találva, mégis közegészségügyi okokra való hivatkozással — megfúrják 92.26 m A. sz. fölötti térszínen a 276 m mély strandfürdői kutat. Ennek vize már nem emelkedik a felszín fölé. Itt is mindössze 600 perclitert (napi 864 m

3) ad az Államépítészeti Hivatal 1583/931. sz. jelentése szerint kb. 1 méterre a térszín alatt,, míg Haidekker János szerint 730 percliter (napi 1051.2 m

3) volt a vízhozama. E felsorolt adatokból világosan látható az, hogy a város alatt elhúzódó, vizet szolgáltató kavicsos homokréteg fokozatos megcsapolásával kapcsolatban nemcsak az újabb fúrású kutak víztükre és felszáílóképessége esett fokozatosan mindig alacsonyabbra, végül egészen a föld felszínéig, hanem ezzel kapcsolatban a már meglévő kutak vízhozama is állandó apadást mutat. A vízhozamcsökkenés és a vízoszlop emelkedési magassága egy-egy újabb kút megfúrásánál mindig ugrásszerű esést mutat, ami kétségtelen bizonyíték a kutak vízszolgáltató rétegének öszszefüggésére és a kutak egymásra való hatására. Két ilyen nagyobbfokú, hirtelen beállott vízcsökkenésre vonatkozólag van adatom. A II. számú városi kút megfúrása után a MÁV artézi kútjának víztükre esett le a terepszintig (az Üzletvezetőség adata szerint), a strandfürdő kútjának fúrása közben pedig utóbbi vízhozamának növekedésével kapcsolatban a két városi kútnak a fúrás megkezdésekor együttesen még 896.5—927 percliter, tehát napi 1291—1334.9 m

3 vízhozama fokozatosan 874.5—890 percliterre, azaz napi 1259.3—1281.6 m

3-re apadt. 1934 március 27—28-án a két városi kút együttes vízhozama a kis szivattyú működése esetében már csak 770 percliter (napi 1108.8 m

3), a nagy, 33 lóerős szivattyú működésekor pedig 840 pecliter (napi 1209.6 m

3) volt. A folytatólagos vízhozamcsökkenés tehát meglehetősen tetemes.. A vízhozamcsökkenés és a felszökőképesség elveszése mellett — mert ma már a legújabb III. számú kút kivételével tudtommal egyik kút vize sem szökik a térszín fölé — a II. számú vízvezetéki kút a hibás szűrő

1 alkalmazása és a folyton fogyó víz pótlása végett mindjobban erőltetett szívás hatására már a strandfürdő kútjának üzembehelyezése előtt, még fúrásának tartama alatt homokolni kezdett, azután mind gyakrabban, 1933 tavaszán pedig állandóan homokolt, ha a nagy szivattyú járt. Március 10-e körül meg éppen egészen iszapos volt a víz, nemcsak homokos. Ez a homokolás — mint már említettem is — kétségtelenül a nyomáscsökkenéssel kapcsolatban mélyebbre szállott szintű víz erőltetett szivatásának következménye. Minthogy a II. számú kút rétegmintáit a Földtani Intézet szintén nem