Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 169 kapta meg, ennélfogva az ebben harántolt rétegek anyagának megítélésénél csak egy kis, 30 cm-es üvegcsőben elhelyezett fúrásszelvényanyag kevés mintájára voltam utalva. A homokolás alkalmával kihozott anyag nagyjából egyezett a 220—221 m mélységben átharántolt, „szürke futóhomok"-nak jelzett minta anyagával. Igen finom szemcséjű homok ez, amelyből a beépített szűrővel homokolás nélkül nem lehet a nagy szivattyú által emelt vizmenynyiséget kivenni! A föntebb elmondottak eléggé igazolják azt, hogy ebbe a rétegbe, amelyből ez a négy kút vizét kapja, új kutat mélyíteni nem tanácsos, mert azzal a rossz helyzetet csak még rosszabbá tennők. A négy kút közös víztartó rétege elég közel van a kiékelödés helyéhez, a rétegbe kevesebb utánpótlás jut, mint amennyit a négy kúton át kivesznek belőle. Ezért csökkent a rétegben lévő víz nyomása, ezzel felszökő képessége és egyúttal mennyisége is. A kutak kölcsönös megszívatása bebizonyította, hogy a kutak 5—6 órai szívatása már érezteti hatását a szomszéd kutakon. Különösen érzékenyen reagálnak a strandkút szívására. Pl. 1939. dec. 2-án az I., II. és a strandkútnak már 4 órán át való szívása is a MÁV kútjának szintjét—5.70 m-ről —6.35 m-re szállította le. Éppen azért, mert a kutak egymásra hatása a hozamuk csökkenésében ily erősen jelentkezik, kell a réteg vízkészletének megcsappanására gondolnunk. Vannak ugyanis ellenkező nézetek is. így fölmerült annak gondolata is, hogy a fúrások rossz kivitelezése miatt a víz a cső mögött is közlekedik, fölszáll. Ezt a strandfürdő kútjánál a Lapp-cég vizsgálatai — amint azt velem Janisch Gyula közölte — be is igazolták. A csőrakat mögött a víz fölemelkedhetik a pleisztocén rétegekig és azoknak vizét gyarapítja. Itt, ennél a fúrásnál a Lap p-cég betongyűrűvel zárta el a két vízszintet egymástól. Azóta nincs adatom arra vonatkozólag, vájjon a kút vízhozama emelkedett-e és mennyivel eme beavatkozás következtében? A másik felfogásnak D'Ouvenou Roland adott kifejezést a városnak adott szakvéleményében éppen a strandfürdő vízhozamcsökkenésével kapcsolatban tett észlelése alapján. Rt t. i. a szűrőcsövet teljesen elzárta a vasas kötőanyaggal a csőre cementeződött homok és a víz nem tudott a csőbe jutni. Ez kétségtelenül hatott a kút vízhozamcsökkenésére, de ezzel még nem tudunk magyarázatot adni az egymásrahatás jelenségére és főképpen nem a kutak vizének minden újabb fúrás mélyítésével kapcsolatban történt nagyobb mérvű vízhozam és felszökőképesség csökkenésére! Gyakorlati szempontból már 1934-ben elkerülhetetlen volt, hogy