Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban
156 Dr. Vigh Gyula kásba. így t. i. több fogyna, mintha kannákban hordják föl pl. a fürdővizet az emeletre!! Vagy pedig létesíthet erre a célra mindenki ásott kutat a telkén. A nagynyomású vezetékbe — Papp Rémig adatai szerint -— 11 ártézi kút van kapcsolva, a kisnyomásúba —, amelyben az ártézi víz saját nyomása révén halad — 197. A Földtani Intézet ártézi kút kataszterében 276 db kút szerepel a város területén. Ezek a kutak az adatok szerint percenként összesen 71.000 liter vizet szolgáltatnak. Ebből egy lélekre percenként 0.525 liter. azaz naponként 756 liter jut! Szédítő mennyiség! Akkora, amekkora Észak-Amerika legnagyobb vízfogyasztású városaiban sem esik egy lélekre! Sajnos, mint láttuk, Szegeden sem, mert Papp Rémig hozzávetőleges becslése szerint napi 260 liter, a valóságban azonban még sokkal kevesebb s a többi elfolyik a csatornába, kárbavész! . . . Kannával egy háztartás se hord föl személyenként 2.60 hl. vizet az emeletre, még 0.5 hl-t sem! Hasonló az eset Hódmezővásárhelyen, ahol — Papp Rémig kimutatásából véve az adatok egy részét — a 60.342 lakosra belterületen kb. 200, külterületen 300, tehát összesen 500 ártézi kút körülbelül 24.087 ossz per elit er, azaz napi 34.685 m* vízhozama jut* A fejadag tehát papiron 0.399 percliter, azaz 574.56 liter naponta. Ha pedig azt vesszük tekintetbe, hogy a város zártabb településű, belső részében csak mintegy 20—30.000 lélek lakik, a 200 belterületre eső kút kb. 9850 összpercliter (azaz napi 14.184 m 3) hozamából 0.394 percliter jut egy főre, azaz 567.36 liter naponta, a külterületen ellenben a kúttulajdonos óriási méretű vízpocsékolása mellett a nem kút-tulajdonos több 100 méterről kénytelen kantával hordani vizét, vagy ihatja a tanyáján nyerhető szikes, pocsolyás kútvizet. Ez adatokból az is kitűnik, hogy a kutak egyötöde is elláthatná a városnak legalább is belső részeit, a többi vizet pedig meg lehetne és meg is kellene takarítani! Folytathatnám még a sort tovább is, hiszen az Alföld egy városában sem jobb a helyzet, mindenütt magán viseli a vízellátás a tervszerütlenség, gazdátlanság és a hidrológiai előmunkálat hiányának nyomát is. Mindezek a bajok nem volnának ily kiáltók, ily nagyok, ha a törvények a városokat köteleznék a központi vízvezetékek megépítésére, mely, ha •— mint azt P a p p Rémig olyan világosan kifejti — nem is menne ma már minden nehézség nélkül, de nem keresztülviheteüen. A kutak és egymásra hatásuk, valamint a városok alatt elhúzódó víztartók szakszerű * A Földtani Intézet ártézi kút katasztere belterületen 135, külterületen 41G, tehát összesen 551 ártézi kutat tart nyilván. Valószínűleg egyik nyilvántartás adata sem fedi a tényleges állapotot.
