Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

A földtan szerepe a városok vízellátásában 151 években a Börzsönyben a Hercegprímási Uradalom erdejében, ahol az uradalom a kis erdei forrásokat egy kömüves-vándor-forrásfoglalóval foglaltatta, aminek következtében a források vize a foglalás mellett szivárgott el és nem a foglaláson belül lépett a felszínre. Talán nem is tartozik már szorosan a tárgyhoz, mégis ki szeretnénk térni néhány szóval a forrásfoglalások kiviteli módjára. Leszögezem előre, hogy ez technikai kérdés és mégis, tapasztalataim alapján rá szeretnék mutatni néhány rendellenességre, hátha lenne annyi eredménye, hogy a jövőben kevesebb ilyen esetet figyelhetünk majd meg! 1. ábra. Mélyen fakadó források kétféle foglalási módja, a) Köhl-féle foglalás; b) Holler-féle foglalás. (Prinz—

Kampe: Hidrológia 2. köt. 92. old. után.) A források foglalása nálunk általában — költségkímélés szempontjából — egy-aknás megoldással történik. A költség-megtakarítást eléri, de súlyosan vétkezik ez a megoldási mód a közegészségügy ellen! Bemutatok rajzban két kikapott mintát (4.). Az első az egy-aknás Köhlféle, a másik a két-aknás Holler rendszerű megoldás. (1. ábra, a, b.) Az első, amelyhez a nálunk többnyire alkalmazottak is hasonlók, szerintem közegészségügyi szempontíból hibás, mert bármi hiba történik a forrásaknában, a sáros, vagy poros külszínről közvetlenül a forrásaknába kell belépni és nincs mód a sáros lábbeli megtisztítására, azonkívül a bemászás alkalmával a legnagyobb vigyázat mellett is belehullhat szemét, piszok az aknába, honnan a vízzel a vezetékbe jut. A második megoldás esetében a bejárati akna kissé oldalt esvén, az előbb említett hátrányok elmaradnak, a víz beszennyeződésére sincs meg az alkalom. Sajnos, a Mátrában a Horthy Miklós Tüdőszanatórium nagy tápmedencéje is olyan