Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

152 Dr. Vigh Gyula megoldású, hogy föntről, a medence tetejéről van a közvetlen bejárat s minthogy a medence a szabadban áll minden lefödés nélkül, a bejárat fedőlapjának egyszerű kinyitásakor is már sár, lomb, piszok Hull a medence tárolt vizébe! Igen tanulságos példa az egy-aknás megoildás hibás voltának kimutatására Mátraszöllős község forrásfoglalása. Egy-aknás foglalás, mely egyetlen kútgyürüböl áll. Ebből nyílik a csővezeték is. A forrás foglalásakor — sajnos — nem kerestek újabb forrásjáratokat, hogy a vízhozamot növeljék és az eredeti vízmennyiség nem is fedezte a vezeték révén megnövekedett fagyasztást. Ezen a bajon Horusitzky Ferenc dr. segített, aki megfelelő hidrológiai vizsgálat után szerencsés robbantás segélyével bővizű repedést nyitott meg az andezitben. A közegészségügyi hiba ott van ennél a megoldásnál, hogy a forrás körül lakó cigányok — úgy látszik, egyéb alkalmas hely hiányában — az aknát használták föl árnyékszék emésztő gödréül és így nem is csodálhatjuk, hogy egy szép napon a község legkülönbözőbb részein, ahová a vízvezeték elvitte az üdítő friss forrásvizet, „ismeretlen és érthetetlen" okból bűzlött a víz! Minden bizonnyal elkerülhető lett volna mindkét kellemetlen körülmény, ha az előmunkálatokba geológust is bevontak volna. Térjünk már most át annak vizsgálatára, milyen szerepe van a földtannak és ezáltal a geológusnak akkor, ha a közületek vízellátásánál a Hazánkban leggyakoribb megoldási módot, az artézi víz igénybevételét alkalmazzák? Az Alföldön annak elve alapján, hogy víz mindenütt van a mélyben, földtani kutatásról szó sincs. A hévvizet feltáró, nagy mélységre lehatoló fúrásaink kitűzése más célból történt és telepítésük ennek megfelelően — felszíni földtani vizsgálatokon kívül — speciális geofizikai vizsgálatok alapján eszközöltetett. A legelőtársulatok kérésére végzett vizsgálatok a helyszínen inkább a víz tovavezetése szempontjából legalkalmasabb hely kijelölését célozzák, míg a tulajdonképpeni földtani vizsgálatok a környező fúrások rétegmintáinak tanulmányozásából állnak, hogy a víztartó szintek kijelölhetők legyenek. Annál nagyobb szerep jut a földtani vizsgálatoknak hegyes, dombos területen, ahol a rétegtani és hegyszerkezeti viszonyok nem oly egyszerűek, mint az Alföldön. Az ártézi kutak telepítésénél igen fontos a területet alkotó képződmények egymásutánjának, azaz a rétegsornak, a rétegek egymáshoz való viszonyának, a rétegek korának, a terület hegyszerkezeti viszonyainak és földtani fejlődéstörténetének ismerete. Csak ezeknek a tényezőknek ismeretében lehet több-kevesebb valószínűséggel az ártézi víz-nyerés lehetőségét megállapítani, mert a terület földtani felépítésének ismeretében már előre ítéletet lehet alkotni arról,