Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében

142 Dr. Horusitzky Ferenc melegforrás a vízgőzök kondenzációja ahhoz is, hogy Alföldünk altalaját az ismert mértékben felmelegítse. Az Alföld altalajában mélybesüllyedt idősebb hegységrögök feküsznek. Ezeknek a rögöknek a besüllyedése csak mélyreható törések útján mehetett végbe, mely tektonikai síkok utat engedhetnek a mélységbeli gőzöknek és éppen az egykor az Alföld helyén állott őshegység feldarabolódása lehet az okozója ezért az alföldi altalaj magas hőmérsékletének is. Az Alföld tektonikai síkjaival épen a hőmérsékleteloszlással kapcsolatban foglalkozott Sümeghy József, Schmidt Eligius pedig a gázok migrációja szempontjából utalt a szilárdságtani síkok jelentőségére. Ezek jelentősége épen akkoira a ,,gőzök migrációja" szempontjából is és magyarázatát adhatják az Alföld óriási hőkészletének. Keressük most meg a felszálló gőzök forrását. H a u g és Van Hi se szerint a kőzeteknek 12 km mélységig lehetnek, tekintetbevéve a nyomásviszonyokat, nyitott hézagaik (pórusaik.) Ha normális geotermikus grádienssel számolunk, akkor éppen ebben a mélységben éri el a hőmérséklet a víz kritikus hőmérsékletét, a 365 C°-ot. Ennek folytán kb 12 km mélységig lehet folyékony víz a kőzetek nyilt hézagaiban. Mielőtt azonban valamely mélységbe süllyedő kőzet ebbe a szintbe érne, le kell adni a fellépő nyomás és hőmérséklet következtében hígroskopikuscin kötött vizének egyrészét. Ezáltal a kőzet parányi szemcséi közelebb kerülnek egymáshoz, megnő közöttük a kohézió, mely az újabb higroskopikus vízfelvételt, duzzadást, megakadályozza. így alakulnak át közöns éges agyagok palás anyagokká. A higroskópikus víz kiszorulásával természetesen a hézagok is megkisebbednek, tehát a pórusviz egy részének is ki kell szorulnia. Kovasavgélből nyomással eltávolítható a kolloidálisan kötött víz egy része is. Pl. a gyakorlati célokra gyártott úgynevezett „silicagel" kocsonya víztartalmának 95%-a eltávozik 350 atm. nyomáson. Azok a folyamatok, melyek a kőzet víztelenedése, tömörülése közben jelentkeznek, a diagenezis fogalomkörébe tartoznak. Amíg tehát a higroskopikus és kolloidális vízfelvétel víztároló folyamatok, melyek a folyékony vizet egyidőre elvonják természetes körforgásukból, addig a diagenezis víztermelő folyamat, mely ezt a foglyul ejtett vizet a cseppfolyós víz körforgásának újra visszaadja. Víztároló folyamat a közetek mállása és hidrothermális bomlása is. A laterites mállás, a terrarossa képződése, a fosszilis terrarossa, illetve laterit, a bauxit keletkezése, a kaolinosodás, általában az agyagásványok keletkezése, a különböző vashidroxidok képződése kémiailag kötött vizet tartalmazó vegyületeket eredményez. A zeolitoik és agyagásványok kristályrácsának természetrajza is olyan, hogy lazán kötött vizet képes felvenni és tárolni. Ha a kőzet nagyobb mélységekbe süllyed, a kőzetek már nemcsak