Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

136 Papp Ferenc dr. III. Mindezeket tekintetbe véve tisztázandó, megvan-e a lehetősége, hogy a Budai hegységben karsztvizet lehessen feltárni? Ha meg van a lehetősége, van-e értelme? milyen szempontokra kell tekintettel lenni a karsztvíz felkutatásánál és végül mindezektől függetlenül, hogy hol vannak azok a helyek, ahol legvalószínűbb, legcélszerűbb a karsztvíz után kutatni. 1. A Budai hegység és az északnyugat, nyugat, délnyugat felől hozzácsatlakozó hegység felépítésében az üregesedésre hajlamos mészkő és dolomit nagy kiterjedésben található meg. A víz geológiai korokon át való oldó hatásának nyomai: a kőzetek odvas-likas, barázdásan szántott, üreges-barlangos kifejlődése mind jelzi a víz a föld mélyebb szintjeibe való hatolását. Ez már magában véve is tanúsítja, hogy a mélyben karsztvíz van. E bizonyítékokon kívül a hegyszerkezet, a kőzetek rétegeinek elhelyezkedése is jelzi, hogy a földkéregmozgások: a törések és gyűrődések nagymértékben elősegítették az olyan járatok kialakulását, melyeken át — geológiai korokon át — a felszíni víz tetemes része leszivárgott. Ezek alapján kimondható, hogy a Budai hegységben épúgy, mint a hozzácsatlakozó Pilisi-, Gerecse-, Vértes- és Bakonyhegységben, — melyek kőzet-földtani felépítése ugyancsak hasonló — nagy kiterjedésben és nagy mennyiségben karsztvíz van nem egy, hanem több szintben keskeny erekben, széles-tágas járatokban, tehát a lehetősége megvan annak, hogy a Budai hegységben, illetve szomszédságában az fel is tárható. 2. A végső következtetések kifejtésekor az előbbi kérdés tisztázásánál nehezebb annak eldöntése, hogy vájjon vari-e értelme egy kevéssé ismert és így előre nem látott, nehézségeket magába rejtő megoldást, a karsztvíznek ivóvízellátás céljaira való bekapcsolását ajánlani. A jelenlegi ivóvízellátási mód biztos, hozama, összetétele, hőfoka ismert, egészséges, igen jól bevált, gazdaságos, ezzel szemben kétségtelen, hogy a karsztvíz ivóvízellátás szempontjából való feltárása, annak bekapcsolása a vízvezetéki hálózatba, ismeretlen eshetőségeket rejt magában. Igaz, hogy vannak rendkívül bő előtörései, ahol percenként 15—30 m

3 könnyűszerrel kitermelhető, de még ebben a legkedvezőbb esetben is — jóllehet csak aránylag rövid idő áll rendelkezésre ily irányú tapasztalatok felülvizsgálására — észlelhető némi nyomáscsökkenés. Viszont a kedvező esetek mellett van rá példa, hogy nem, vagy csak alig váltja be a hozzáfűzött reményeket. (Tatabánya II. sz. vízmű.) Miután a karsztvíz a felszín alatt, mélyebben található, kitermelése több erőt, több költséget jelent. így 30 m mélyből 1 m

3 víz felemeléséhez 0.17 kilowatt/óra szükséges, ami mintegy 3.14 fillérnek felel meg; 60 m