Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 187mélyből 1 m

3 felhozatalához 0.34 kilowatt/óra kell, ami 6.8 fillér költséget jelent; 90 m mélységből 0.51 kilowatt/óra, ami 10.2 fillérbe kerül. Ez egyébként figyelmeztet arra, hogyha található is a Budai hegységben, illetve a szomszédos területen „mindenütt" karsztvíz, annak feltárása csak akkor gazdaságos, ha 30—40 m-t nem haladja meg a mélység. Összetétele az eddigi ismeretek szerint nem ártalmas az egészségre, de kétségtelenül jóval keményebb, mint a mostani víz s így a vezetékekben, gépi berendezésekben lerakodási zavarokat idézhet elő. Mindezek ellenére igen kívánatos a karsztvíznek a főváros ivóvízellátási céljaira való feltárása, készenlétbe való helyezése és szükség esetén bekapcsolása. Az életben, a történelem alakulásában nem az észszerüség irányítja az eseményeket, a fejlődést, hanem igen gyakran annak ellenkezője. Egyes emberek életében ugyanolyan gyakori a minden józan észt meghazudtoló lehetőségek kiválasztása, mint a nemzetek sorsának kialakulásában. Amennyiben ennek a beállításnak helyessége kétségbe vonatnék, vagy annak nyilvános elimerése közmunkák megindítása szempontjából nem kívánatos, elég arra utalni, hogy a nemzetek naptárában a békeünnep ritka alkalom és a hétköznapok harca irányítja az életet. Más szóval, a természeti törvények alól nincs kivétel és így minden eshetőségre fel kell készülni. Lehetnek szünetek, de örök béke — kivált itt, hazánk területén — el nem gondolható. Ennélfogva nem látszik célszerű, megnyugtató megoldásnak tisztán védelmi, hadászati szempontból sem, egyetlen vízszerzési módnak kizárólagos fejlesztése. Sőt, ellenkezőleg, nagy szerencsének kell tekinteni, hogy a főváros területén, illetve — a melegforrások miatt — a főváros szomszédságában van karsztvíz. A karsztvíz feltárásánál a következő irányadó szempontok vezetik mindenhol a kutatókat: a) A legidősebb, legmélyebb pontokon előforduló kőzeteket kell felkeresni. Ez a Buda-Pilisi hegységben a dolomit és a dachsteini mészkő. b) A törésrendszereket kell kinyomozni. A Budai hegység szerkezetében a törések rendszere rögökre, sőt egyes helyeken „sasbércekre" tagolja a területet. A törések, vetődések mentén a legvalószínűbb a karsztvíz előfordulása. c) Amennyiben a kutatóakna 2-3 m-rel az illető hely karsztvízszintje alá megy és nem jelentkezik a karsztvíz, úgy megfelelő módon való robbantással, illetve az akna aljából való fúrásokba öntött nagyobbmennyiségű sav hozzáadásával kell a repedéseket kitágítani és a karsztvizet odavezetni. d) Ennek a pályázatnak a benyújtója jogi- és általános természet-