Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról
86 Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér felvidék legjelentékenyebb folyója, az Egervíz patak, ítn'elynek kémiai összetétele is lényegileg megegyezik a triászvíz alaptípusával (lásd az I. táblázatot). Mindezt összegezve arra az eredményre kell jutnunk, hogy maga a Balaton is uralkodóan triászvíz-felhalmozódás. Ezt igazolja a Balaton vizének összetétele is, bárha azt a tó faunája és flórája erősen meg is változtatja. Minthogy a tóban élő organizmusok a szilárd maradék alkotórészei közül főleg a kalciumhidrokarbonátot használják fel, a tóvíz Ca és H 2C0 3 tartalma lényegesen alacsonyabb ugyan a triászvíz alaptípusában észlelhetőnél, a többi fontosabb ionok abszolút menyisége azonban meglehetősen egyezik a triászvizével. Vizsgáljuk most a Középhegység hosszanti, csapásmenti karsztvíztükör-süllyedésének okait és hatásait. A hegység peremein túl, csaknem közvetlenül a triászviztükör peremi, lecsökkent magasságai alatti t. sz. f. magasságokban köröskörül lápok és vizenyős területek vannak, feltűnően egységes t. sz. f. magasságokban. Kérdéses lápjaink magasságai ugyanis 100 és 143 m közt ingadoznak. Ilymódon a hegységet peremi lápkoszorú veszi körül, amelybe szervesen beleilleszkednek a Balaton és a Velencei-tó is. Nyilván a Középhegység hatalmas triászvíz-rezervoárjával kell kapcsolatba hózni ezt a lápkoszorút és egyáltalán a Dunántúlnak feltűnő láp- és tógazdaságát. Erre közvetlen bizonyítékaink is vannak. A szerző által részletesen vizsgált Keszthelyi-hegység vidékén pl. kimutatható volt, hogy nemcsak a Ballaton, hanem a hegységet K-ről és Ny-ról övező nagy lápok is Hévíz vidékén és a tapolcai öbölben közvetlenül karsztforrásokból táplálkoznak. E lápok kiterjedése is pontosan egybeesik a 120 m-es szintvonallal, ami a Keszthelyi-hegység triászvíztükrének a magassága: E területen tehát láp a karsztvíztükör felett egyáltalán nem keletkezik, sőt feltűnően száraz, viszont minden terület, ami e tükörnél mélyebben fekszik, vizenyős és lápos. De a lápok tőzegének kémiai összetétele is világosan utal a karsztvíz uralkodó hatására. Más helyen (53.) már részletesen fejtegettem, hogy a dunántúli tőzegek feltűnően magas kén-tartalma a karsztvíz hatásának az eredménye, éppenúgy, ahogy paleocén és eocén szeneink közismert kéngazdagsága is a mészkő környezettel áll kapcsolatban. A Délkeleteurópában annyira elterjedt kéngazdag ,,karsztszenek"-nek jelenkori, képződésben levő analogonjai a kéngazdag „karszttözegek", amelyeknek eddig ismert első példái éppen a Dunántúl szóbanforgó tőzegei. Minthogy a dunántúli tőzegtelepek közül a Középhegységet koszorúként körülvevő tőzegek kéngazdagok, ez is mutatja, hogy mindezek a tőzegek valóban karsztvizekből táplálkoznak. A Középhegység körüli lápok részben közvetlenül karsztforrások
