Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Vendl Miklós dr.: Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon

Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon 63 1. ábra. nem Dorogon.) A mérési területen mind a paleocén és az eocén, mind pedig a felső oligocén uralkodóan agyagokból, homokokból és márgákból áll. Általában többé-kevésbbé mind nedvesek, tehát ellenállásuk nem lehet túl magas. Eltérő — nagyobb — ellenállásértéket adhatnak a széntelepek. Az oligocén-telep nagyon gyenge kifejlődésű, feltűnőbb jelzés az ellenállás-görbén tehát nem várható. A paleocén-telep viszont a mérési terület alatt —- a vetőn — vagy hiányzik, vagy az elvonszolódás folytán helyenkint csak foszlányosan lehet meg, ennek hatását tehát ugyancsak nem várhatjuk. Ugyanez áll egyébként a mintegy 15—20 m vastag fekümárgaagyag sorozatra is. A triász mészkő ellenállása azonban várhatóan nagyobb lesz, mint a fedő fiatalabb üledékeké. A mérhető közepes látszólagos fajlagos ellenállásnak végül pedig csökkenni kell akkor, ha az elektromos fúrás egy kiadósabb vizes övet, rendszert ér el a triászban. A legfelső löszös réteg pedig magas ellenállással fog kitűnni, mint viszonylagosan száraz üledék. A mérések zöme nem terjedt ugyan a felszínig, csak a triászhatár környékére szorítkozott, mindamellett a felszínig terjedő pár mérésből is ©5 0 10 20 >0 iOm. ® 4 • vizbetörési pont © kutatófúrások ° elektromos fúrási pontok X cementdió fúrások EEE paleocén felső széntibla Ii= pakocén/InMt/vIjá .ucniáb/a ismert vető