Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról

A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról 25 Ennek a vidéknek egyediiii ivóvizét a csomakúti erdészház kútja szolgáltatja. A víz itt a felszín alatt mindössze 2 m mélységig terjed. Minthogy a futóhomok alatt a közelben succineás zöldes csillámos agyagos rétegeket figyeltem meg, lehetséges, hogy ezt a vizet a pleisztocén rétegek szolgáltatják. Viszont a Rezi-medencében újból megjelenik a lösz alatt az átnemeresztő rétegeket tartalmazó pontus s ezzel együtt a talajvíz. Bővebb vizű kutak, sőt források főleg e medence északi felében találhatók, míg a déli rész vízszegényebb. Ez részben talán a pontusi rétegek uralkodóan déli összetevőjű dőlésével állhat kapcsolatban, aminek következtében a K-Ny-i összetevőjű völgyek főleg csak északi partjukon csapolhatok meg; részben pedig a pontusi rétegek elhomokosodásának lehet a következménye. Cserszegtomaj vidéke is vízszegény, hasonlókép a Rezi-medence déli feléhez, pontusi rétegeinek uralkodóan áteresztő, homokos jellege miatt. Míg a Rezi-medencében jelentkező lignitrétegekkel kapcsolatban is még agyagos közbetelepülések is találhatók, addig Cserszegtomaj vidékén a pontust főleg a lemezes homokkőrétegek és a szintén áteresztő ú. n. sikáló: a csillámos, kevéssé agyagos finom homok építi fel. A víznek a mélybeszivárgását itt löszös-agyagos fedőrétegek sem gátolják. Csak néhány jelentékenyebb ivóvíz-szolgáltatású kút van ezen az egész cserszegtomaji részen, mindkettő közvetlenül egy-egy dolomitos völgyszükiilet feletti katlanszerü völgytágulat löszös-agyagos rétegeiben. Az egyik ilyen kút a Rezi-medence legdélibb részén, a 237-es kóta mellett délre 0.3 km-re, egy másik e völgy alsóbb folyásában, a Hidegkút-pataki 188-as kóta mellett délre 0.3 km-re. Minthogy a vízszint az első kútban 6, a másikban 8 m mélységben van, feltételezhető, hogy a vizet mindkét esetben pontusi rétegek szolgáltatják, amelyek e helyeken a délről határoló fődolomitrögöknek megfelelően nyilván kis vízgyűjtő teknőt formálnak. Jellemző a vízszegénységre, hogy Cserszegtomaj nagyrészét e két kútból látják el hordókban, tengelyen szállított ivóvízzel. A Hidegkúti-völgy felett K-re, a cserszegi temetőkápolna mellett É-ra kb. 200 m-re is van néhány kút 200—205 m magasságban, de ezek vízszegényebbek. Ezek a triász-fődolomitkibúvások közé ékelt pontusi „sikáló" és homokkő-rétegekből táplálkoznak mintegy 13 m mélységből. Ezen a csaknem katasztrofális vízhiányon ismételten próbáltak ártézi kútfúrásokkal segíteni, de eddig csak részleges sikerrel. E fúrások közül u. i. eddig csak az említett Szt. Anna-kápolna melletti volt eredményes (hidrológiai adatait lásd az I. táblázatban). A 203-as kóta melletti 82 m mély kutat be kellett temetni, mert a fenéken elért dolomitsziklába helyezett dinamit nem robbant fel. A 177-es kóta mellett északra mintegy 0.4 km-re 180 m t. sz. f. magasságban (Szita Imre telkén) telepített