Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Papp Károly dr.: Marenzi Ferenc Károly őrgróf emlékezete

4 Dr. Papp Károly fordult, amely a szakosztály ügyét legelőször 1917. jan. 31-i ülésén tárgyalta (Földt. Közi. 1917. évi 47. köt. 283. old.). A választmányi tagok hozzászólásukban számos ellenvetéssel kísérték a tervet, megjegyezve, hogy inkább a Magy. Földrajzi Társaság, vagy a Mérnök- és ÉpítészEgylet keretébe illenék a hidrológiai osztály. Id. Lóczy Lajos tiszteleti tag méltányolva az ellenvetéseket, kijelentette, hogy ha a vízimérnökök óhajtják annak szükségét, hogy a geológusok körébe jöjjenek és velünk vállvetve dolgozzanak, úgy fogadjuk őket szeretettel és bizalommal. Lóczy Lajos felszólalásának hatása alatt a választmány egyhangúlag elhatározta a hidrológiai szakosztály létesítését és az ügyrend kidolgozásával megbízta a főtitkárt, dr. Papp Károly egyet. ny. r. tanárt. A következő héten tartott közgyűlésen, 1917. febr. 7-én már készen volt a tervezet, amelynek alapján Szontagh Tamás elnök kifejtette a hidrológiai szakosztály tudományos célját s tárgykörét (Földt. Közi. 1917. évi 47. köt. 87. old.). A közgyűlésen Bogdánfy Ödön reámutatott a szakosztály tudományos fontosságára és a tagok nevében elismeréssel adózott gróf Marenzi ő Excellenciájának, aki a hidrológiai kutatások tudományos művelését már 1916-ban hangoztatta. A közgyűlés által megalakított szakosztály már három nap múlva megtartotta első értekezletét (Földt. Közi. 47. köt. 285. old.). Az 1917. febr. 10-i értekezleten 22 tag vett részt és Marenzi elnökölt, míg a jegyzőkönyvet Roller Benő mérnök vezette. Itt különösen Eötvös Lóránt báró szállt síkra a szakosztály mielőbbi megalakulása mellett. Hogy mennyi akadállyal kellett a szakosztálynak megküzdenie még ezután is, e tekintetben csak azt említem meg, hogy az 1917. máj. 9-i választmányi ülésen a szakosztályi ügyrend tárgyalása közben (Földt. Közi. 47. köt. 287. old.) Nopcsa Ferenc báró aggályosnak tartotta, hogy a szakosztály a Földtani Társulatban alakul. Ugyanis a szakosztály folytán az anyatársulatba belépő mérnökök gyakorlati irányba fogják terelni a Földtani Társulat munkásságát, már pedig a társulatnak teoretikus irányú egyesületnek kell maradnia. Ilyenféle ellenvéleményekkel szemben a választmányba behívott Marenzi gróf kifejtette, hogy azt az eszmét, amely szerint a hidrológiai szakosztályt a Földtani Társulat keretében szervezzék, az a népszerűség adta meg, amely a társulatot úgy a szakkörökben, mint a különböző társadalmi rétegekben övezi. A szakosztály ügyrendjét véglegesen az 1917. jún. 6-i rendkívüli közgyűlés állapította meg, amely ülésen megjelent 40 tag között ott látjuk Eötvös Lóránt bárót, Farkass Kálmánt, id. Lóczy Lajost és Marenzit, akik a hidrológiai szakosztály lelkes hívei voltak. Ez a rendkívüli közgyűlés arról is nevezetes, hogy az ülés után mind a 40 tag levonult a földtani intézet ülésterméből a Stefánia-uti bástya-