Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Szviezsényi Zoltán: Budapest Fürdőváros tehcnikai kérdései a háború utáni időkben

Budapest Fürdőváros technikai kérdései a háború utáni időkben 343 Közben újabb és újabb forrásokat tár fel a Székesfőváros, újabb és újabb területeket kapcsol be a gyógytényezők közé és amit legelőször kellett volna említenem, a városi kertészet olyan gyönyörű parkokat varázsol a város szívébe, amelyek valóban szemnek és szívnek egyformán gyönyörűségére szolgálnak. — Budapest utcái tiszták, világosak, mintaszerűek és minden idegent elkápráztat az a látvány, ami az esti Gellérthegyről a kivilágított városról tárul a néző szeme elé. A reflektor fényében úszó Gellérthegy, Királyi vár, Halászbástya, Parlament, Lánchíd változatos fényhatásaival valóban a mesék városává avatják Budapest fürdővárost. íme ez volt az elmúlt két évtizednek visszavetített képe, ami mindenkit meggyőzhet arról, hogy Budapest fürdőváros ma már nem utópia és nem álom, hanem élő valóság, amely hivatva lesz a háború után újból hirdetni a magyar Géniusz dicsőségét, a magyar nemzet vitalitását és a magyar nép éiniakarását. Die technischen Fragen der Bäderstadt Budapest in den Nachkriegszeiten. Von Zoltán Szviezsényi

, Ministerialrat i. P. Die Heilbäder von Budapest blicken bereits auf eine tausendjährige Vergangenheit zurück. Eine grosse Bedeutung in der Nationalökonomie sowie im Fremdenverkehr erhielten sie aber erst in den Nachkriegszeiten. Die Behörden der Hauptstadt erkannten schon früh den wirtschaftlichen Wert der Bodenschätze der Stadt Budapest und erreichten mit einer zielbewussten Arbeit, dass heute schon monumentale Badepaläste, modern eingerichtete Kurhotels und eine ganze Reihe von schön ausgebauten Erholungsstätten, Kurplätzen, Trinkhallen, mächtigen Strandbädern und neu aufgeschlossenen Heilquellen vor uns stehen. Diese Arbeit wurde von technischen Fachleuten ausgeführt. Es ist ihr Verdienst, dass die Idee „Bäderstadt Budapest" heute schon Wirklichkeit ist. Das Problem der Bäderstadt Budapest zeigt sehr überzeugend, was in zwei Jahrzehnten praktisch produziert werden kann. Man erinnert sich noch genau an die schreckliche Tragödie nach dem Weltkriege, an die Schrecken des Kommunismusses und der rumänischen Besetzung. Nach allen diesen harten Schlägen des Schicksals konnte die Hauptstadt wieder auferstehen und ist zu einer noch schöneren und moderneren Stadt geworden als je zuvor. Die Idee der Bäderstadt lässt sich auf einen bescheidenen Anfang zurückführen. Einige Idealisten gründeten im Jahre 1922 unter dem Piä-