Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Széky Pálma: Adatok az Erzsébet-sósfürdő hidrológiájához

Adatok az Erzsébet-sósfürdő hidrológiájához. Irta: Széky Pálma,* oki. tanár. Mult évben hagyta el a nyomdát Horusitzky Henrik alapvető munkája, mely: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája címen felöleli mindazt a hidrogeológiai megfigyelést, melyet egy munkásélet során össze lehet gyűjteni.

1 A munka 238. oldalán foglalkozik az Erzsébet-sósfürdő történetével és ebből tudjuk meg, hogy a nagy gyógyerejü fürdő 1853. november 14-én nyílt meg. Ma az Erzsébet-sósfürdő igen nagy fejlődés előtt áll. Mintegy két évvel ezelőtt az Országos Társadalombiztosító Intézet vette tulajdonába és ez az intézmény a fürdőt a legmesszebbmenő modern követelményeknek megfelelően szándékozik átépíteni. Az építkezést már az 1941. év folyamán valószínűleg meg is indítják. Ilyen módon Budapesten lesz a világ legelső és legmodernebb keserűsósvizü fürdője. Az Erzsébet-sósfürdö védőterületén ma 16 kút van, melyeknek átlagos mélysége 5—7 m. Értesülésünk szerint a közel jövőben még újabb 4 kutat fognak mélyíteni. Az egyes kutakat az alluviális feltöltésen át a sárga agyagréteg harántolása után a szürke agyagig mélyítik le. A kutakat szarmata korú kistétényi faragott mészkővel bélelik. A kutak fenekére mosott kavicsréteget tesznek. A kutakat átlag kétévenkint tisztítják. Ilyenkor a víz teljes kiszivattyúzása után a bélésköveket alaposan lesúrolják és a vízszűrő kavicsréteget is kicserélik. A keserűvíz, amely tudvalévőleg magnéziumszulfát és nátriumszulfát elegye, a mészkövet lassan megtámadja. Az oldatban lévő szulfátgyök reakcióba lép a mészkő kalciumával — vagy másszóval a szulfátion, mint elektropozitívabb ion a karbonátiont vegyületéből kiűzi — és ilyen módon gipsszé alakul. Amikor a gipszréteg a béléskő felületén fölszaporodik és annak pórusait eltömi, szükségessé válik a kút kitisztítása. Tisztításkor a * Előadta a .\lagy. Földi. Társ. Hydrológiai Szakosztályának 1940. december 19-iki szakülésén.