Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Széky Pálma: Adatok az Erzsébet-sósfürdő hidrológiájához

Adatok az Erzsébet-sósfiirdö hidrológiájához 331 gipszes mészkövet laza iszapos homok formájában súrolják le a béléskő felületéről. Ismerve a keserűvizek kémiai viselkedését, itt említhetjük meg, víznívó alatti részét például bazalttufával vagy porózus bazaltsalakkal víznívó alatti részét például bazalttufával vagy pórozus bazaltsalakkal bélelni, mert ez a kőzet a keserűvíz szulfát-ionjának teljes mértékben ellentáll és azon gipszréteg sohasem képződne. Néhány szóval kitérünk a keserűvíz képződésére is. Már Szabó József

Hof mann Károly,

3 Schafarzik Ferenc,

4 újabban Vendl Aladár

5 és Gedeon Tihamérfoglalkoztak vele. A keserűvíz képződése a kiscelli kékesszürke agyag pirit-tartalmára vezethető vissza. A piritbői oxidáció közben kénsav keletkezik, amely a kiscelli agyag törmelékes kőzetrészeit megtámadja, azt elbontja, a jelenlevő mésztartalommal gipszet, majd a kőzet nátrium tartalmával glaubersót, magnézium tartalmával pedig keserűsót képez. Tekintve azt, hogy a gipsz szulfátos vízben igen kevéssé oldható, az a kőzetben szép kristályok alakjában kiválik. Minden szulfátos víz képződése helyén a jellemző gipszkristályokat megtalálhatjuk. A nátriumszulfát és magnéziumszulfát vízben könnyen oldódik, tehát ezek alkotják a keserűvíz jellegét. Vendl Aladár tanulmányából tudjuk, hogy a Budapest környéki keserűvíz telepek oly szerencsés körülmények között képződtek, hogy a nyári erősebb párolgás következtében a kelenföldi medencében a keserűvíz stagnálva töményedhetik. Gedeon Tihamér azt mutatta ki, hogy ha a kőzet pirit tartalmából képződött kénsavval egyenértékű mennyiségben kalcium, nátrium, magnézium nincsen, akkor a reakció tovább folyik, a kőzet alumíniumtartalma oldódik és timsós víz képződik. A lágymányosi keserűsós vizet 1853-ban fedezték fel és felismerve annak gyógyhatását, csakhamar felépült az ívócsarnokkal egybekötött fürdőépület. Az első vízelemzést Say Móricz

7 végezte 1853-ban Recktenbacher bécsi professzor intézetében. Legutóbb Finály István

8 elemezte meg az Erzsébet-sósfürdő Kísérleti kútjának a vizét. Eredményeit átszámítottuk és összehasonlítottuk a Kökörcsin-utca 18. számú ház udvarán 1939. nyarán mélyített Kísérleti akna vizének adataival. Ily módon eredményeink a következők: Kísérleti kút. Kísérleti akna. Lúgosság 17.16 18.20 Összes keménység, német fok 885.80 124.20 Karbonát keménység 48.05 50.96 Maradvány keménység 837.75 73.24 Szulfát ion 27.899 4.307 Klorid ion 1.707 0.124 Itt jegyezzük meg, hogy a Kökörcsin-utca 18. számú ház udvarán az aggresziv talajvíz vizsgálata céljából mélyítették a Kísérleti aknát, amely-