Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Száhlender Lajos dr.: A budai keserűvizek története és gazdasági jelentősége

VII. FEJEZET. VII. KAPITEL. Varia. A budai keserüvizek története és gazdasági jelentősége. Irta: dr. Száhlender Lajos kir. főigazgató, egyet. m. tanár. Horusitzky Henrik „Buda hidrogeológiája" című, alapvető jelentőségű munkájának általános hidrológiai részében Budapest vizeit egyrészt geológiai, másrészt gyakorlati szempontból 5 csoportra osztja. Megkülönböztet: 1. mélységbeli vizeket, 2. karsztvizet, 3. rétegvizet, 4. talajvizet és 5. szulfátos vizeket. Szerinte Buda hidrológiájának legérdekesebb fejezetét a geológiai mult és jelen mélységből feltörő hévforrásai, hévvizei alkotják. Hozzátehetnénk, Budapest hévvizeinek nemcsak geológiai érdekessége nagy, hanem gazdasági jelentősége is, mit Budapestnek, mint fürdővárosnak állandóan fokozódó fejlődése bizonyít. Ami azonban a hidrológiai érdekességet és gazdasági jelentőséget illeti, úgy hiszem, hogy Budapest hévvizeivel Budapest szulfátos vizei legalább is vetekednek. Ami a hidrológiai érdekességet illeti, mint Szabó János is megállapítja „A szulfáttartalmú talajvizekben, vagyis keserűvizekben, hazánk a Föld leggazdagabb országa. A Budaörs határában levő őrmezői és dobogói völgyben~a keserüvízkutak literenként mintegy 50 g., az Erzsébet-sósfürdő forrásai 26 g., a Komárom melletti Igmándi keserűvíztelepek 70 g., a szegedi keserüvizek 35 g. szilárd sót tartalmaznak. A budapesti különleges helyi viszonyokra nézve jellemző, hogy nincs külföldi város, hol a keserűvíz ily sűrűn lakott területen olyan töménységben fordulna elő, mint itt nálunk. A külföldi keserűvizek általában a lakott területektől távol, kis területen fordulnak elő, s a mi forrásaink töménységét meg sem közelítik." (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1935.)