Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Zaitz László: A városok csatornázása

A városok csatornázása 297 kat és kolostorainkat idegen építőmesterek közreműködésével létesítették. A várak és püspöki székhelyek mellett keletkező első városainkban épúgy, mint külföldön, abban az időben nem sokat törődhettek a hulladékok és szennyvizek eltávolításával. Az ürüléket, szennyes vizet, hulladékot a házak között halmozták fel, vagy pedig a közelben levő árokba vagy vízfolyásba dobták és sorsára hagyták. A várlakók részére rendelkezésre állott a várárok, melyben legtöbbször állott víz volt. Elképzelhető, hogy a város körül nyáron milyen bűzös kigőzölgések fertőzték meg a levegőt és hogy az ilyen várárok milyen járványfészket jelentett. A ma is működő fővárosi csatornahálózatban csak egy, kétségtelenül a középkorból származó csatorna szerepel és ez a Donáti-utcai csatornának a belga követség épülete előtt elhúzódó szakasza. Ez a csatorna vörösmárványból egy darabból van kivájva és méteres hosszúságban egymáshoz illesztve. Eredetileg talán csak mint utcai folyóka szerepelhetett, tekintve, hogy nem nagy mélységben fekszik a föld alatt. Később~azután ezt hatalmas sík terméskőlapokkal lefedték és mint zárt csatornát a csatornahálózatba illesztették. A török megszállás alatt rengeteg járvány, főleg pestis dúlt Magyarországon, amely Bécset is elérte. A bécsi udvar igen sok rendeletet adott ki, hogy a járványokat megfékezze, vagy legalább is azokat szűk területre korlátozza. Az 1562, 1582, 1625-ös Infectionsordnung-ok tanúságot tesznek, hogy a járványok tovaterjedését illetőleg a hatóságoknak már eléggé tisztult felfogása volt. Minden rendelet kiemeli, hogy a védekezés igen hatásos eszköze a tisztaság, de nemcsak a test, hanem a környezet, a lakóházak, utcák, városok tisztántartása is nagy szerepet játsiik. Elrendelik, hogy az egész várost, udvarokat, utcákat, tereket legalább is hetenkint kétszer, szerdán és szombaton délután össze kell söpörni, a szemetet ki kell hordani a városból, azután az utcákat, de főleg az árkokat és folyókákat bő vízzel le kell mosni. A pöcegödröket a járvány tartama alatt nem volt szabad felnyitni. A legszigorúbban tilos volt az utcákon, tereken szemetet, vagy bármilyen rothadásra képes anyagot — akár szilárdat, akár folyékonyát —- kiönteni. A járványok miatt 1738-ban Budára egy egészségügyi bizottságot küldtek ki, de ennek a bizottságnak a munkája a járvány lokalizálásában és adminisztratív teendők elvégzésében teljesen kimerült. •Kétszáz-kétszázötven évvel ezelőtt Pestet két árok övezte. A belső árokövezet nagyjából a jelenlegi Múzeum-köruti vonalat követte. Ez volt a fossa magna, mely Rómer szerint 14 láb mély és 16 láb széles volt. A külső árokövezet az úgynevezett Rákosárok pedig a Csengeryutcán, Almássy-téren, Rökk Szilárd-, Mária-, Rákos-utcán át vezetett.