Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
VI. FEJEZET: Az esővíz - Zaitz László: A városok csatornázása
A városok csatornázása 291 anyagtartalom okozza azt az erjedő, rothadó folyamatot, ami miatt a szennyvíznek lakó-körzetben való tárolása elviselhetetlen. A rothadási folyamat a szennyvízben nem lép fel azonnal a szennyvíznek a házakból való elfolyása után, hanem csak bizonyos idö múlva, amikor már az erjedést, illetve rothadást okozó baktériumok kellőkép elszaporodtak és működni kezdenek. Ez a körülmény meghatározza a jó városi csatornázásnak első követelményét, vagyis a szennyvíz gyors lefolyásának biztosítását. Ha valamely csatornahálózat nem biztosítja a gyors lefolyást, az alkalmat ad arra, hogy az utcák alatt húzódó csővezetékekben a szennyvíz poshadjon, vagy ha a vezetékek nem vízzárók és a tömítetlenségen át a talaj szennyvízzel telítődik, akkor rothadó folyamatok következnek be és a feltóduló gázok dögletessé teszik az utcák levegőjét. A szennyvíz gyors elfolyásának biztosításán kívül a modern csatornázásnak van egy másik fontos követelménye, nevezetesen, hogy a szennyvizet a városból való kifolyása után ártalmatlanná tegyük. Céltalan lenne különben a várost csatornázni s ugyanakkor megtűrni, hogy a városon kívül, annak közelében a szennyvíznek nyílt száraz-árkokban való szétfolyása ugyanazoknak az ártalmaknak legyen forrása, amelyeket éppen a csatornázás útján kívánt valamely közület megszüntetni, illetve elkerülni. A szennyvíz ártalmatlanná tételének két módja van. Ha a város közelében megfelelő vízbőségü élővízfolyás áll rendelkezésre, akkor a szennyvizet kellő előtisztítás után a folyóba engedik. A folyóban a szennyvíz felhígul, a napfény és levegő hatására a benne levő szennyes anyagok a víz folyása közben oxidálódnak s bizonyos távolságban az egészségre már ártalmatlanná válnak. Ez a folyóvizekben végbemenő öntisztítási folyamat annál erősebb, minél nagyobb a folyó vízbősége. A vízügyi hatóságok őrködnek azon, hogy valamely folyót ne terheljenek meg olyan nagymennyiségű szennyvízzel, amely a folyó öntisztító erejét meghaladja, mert különben az oxigénnek nagymennyiségű elvonása a folyóvízből a halállomány pusztulására vezetne. Ha valamely város mellett nincs megfelelő nagyságú élővízfolyás, akkor a szennyvíz ártalmatlanná tétele már sokkal költségesebb eljárásokat igényel. Ezeknek az eljárásoknak a lényege az, hogy a szennyvízből a szerves anyagokat leépítik. Ha ugyanis a szennyvíz a rothadásra hajlamos szerves anyag tartalmát elveszti, akkor az többé nem ártalmas a környezetre s akár árok-rendszer útján is továbbvezethető. A csatornázásnak olyan városrészekben, ahol magasan áll a talajvíz, a fertőző betegségek csökkenő hatása mellett fontos városegészségügyi jelentősége is van és pedig a talajvíz szintjének leszállítása. A csatornákat ugyanis vizes talajban kavicságyazatra építik s ha már a csa19*
