Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Pap Ferenc: Budapest vízellátásának mai helyzete

184 Pap Ferenc Úgy fogtam föl tehát Horusitzky őméltósága felhívását, hogy feladatunk tiszta képet nyújtani a vízellátás mai állapotáról, hogy semmi hiány vagy kétség ne mutatkozzék annak ismertetése körül, hogy így az esetleges hozzászólások vagy javaslatok biztos bázisból indulhassanak ki. Éppen ezért feladatomul tekintem, hogy bár a legvázlatosabban, de mégis átfogó képet nyújtsak arról, ami van és ami még szándékában áll a Vízmüveknek a mát és a jövőt illetőleg. * Nem férhet kétség annak a megállapításnak helyességéhez, hogy a lakosság jó, egészséges és üdítő ivóvízzel való ellátása a közületek legfontosabb feladatai közé tartozik. Kisebb közületekben a vízellátásról maga a lakosság gondoskodik, rendesen a ház udvarában, de nem mindenkor a legjobb helyen megásott kút segítségével. Magyarország lakosságának túlnyomó nagyobb része ily módon látja el magát vízzel, amely vízellátáshoz azonban a közegészségügy szempontjából a legtöbb esetben szó fér. A nagyobb lakosszámú s így nagyobb terjedelmű és beépítettségű közületekben a vízellátásnak ez a módja idővel lehetetlenné válik, miután ilyen helyeken a talajvíz, amelyből a kutak táplálkoznak, a lakosság fokozódó sűrűsége miatt s a csatornázás teljes hiányában rendesen megfertőződik. Ilyen helyeken aztán elkerülhetetlenné válik az a követelmény, hogy a közület vezetősége maga vegye kezébe a vízellátás kérdését s egységesen oldja meg azt. Nagy fontossága van ennek az eljárásnak az egészséges ivóvíz szolgáltatásán kívül még azért is, mert csak a vízellátás ilyen megoldottsága mellett lehetséges a közület csatornázásáról való gondoskodás, ami pedig a közületi élet hygieniájának továbbmenő igen fontos előfeltétele. De fontossága van az egységes, központi vízellátás megoldásának a magasabb fokú kultúrélet szempontjából is. Valóban általában helyesnek kell elismerni azt a megállapítást, hogy különösen nagyobb közületekben a központi vízellátásra való berendezkedés fokmérője az illető hely kultúrnívójának, valamint gazdasági helyzetének. Ebben a vonatkozásban hazánkban ma még — sajnos — igen szomorúnak mondható a helyzet, hiszen csonkaországunk határain belül a Székesfővárossal együtt összesen 7 törvényhatósági városnak, 19 megyei városnak, három 10.000-nél több lakosú nagyközségnek és 21 tízezernél