Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

A Dunántúl karsztvizei 129 óvatossággal kell elbírálnunk, nehogy karsztvíz fogalom alá soroljunk nem oda tartozó elemeket is. A föntebbi bizonytalan nagysápi felső-eocén adatokon kívül, a szakirodalomban erre is van már példa. Az egykori Érseki Bánya és Ipartelepek R. T. 1922/23. évben Felnémeten, az Öreghegy aljában XLII/a. sz. 187 m mély fúrásából 800— 1000 1/p-re becsült fölszálló vizet kapott, mely az ottani helvetiumbeli rétegekből fakadt. Ez a lelet úgy került bele az irodalomba, mintha a triászmészkőből fakadt karsztvíz volna (28). Ez azonban félreértésből eredő tévedés, mely a rendelkezésünkre álló fúrási adatok szerint föntebbi értelemben helyesbbítésre szorul. A triász mészkő itt ugyanis még tetemesebb mélységben várható és annak esetleges karsztvize vastag oligocén agyagösszlet alól, az említett fúrással kapcsolatba nem kerülhetett. A dunántúli karsztvíz előfordulások általános jellege. Könyebb áttekintés céljából az alábbiakban táblázatosan összefoglaltuk az itt tárgyalt karsztvízelőfordulások néhány adatát. A danántúli karsztviz-elöfordidásoik. Hely Térszíni magasság Nyugalmi vízszint Hőfok C° összes keménység német fok Szőcs 295 m 295 m Pécs-Tettye 234 ti 234 — — Kádárta 190 a 190 — — Tapolcafő 170—180 a 170—180 „ — — Hajmáskér 170 a 170 — — Öskü 168 a 168 — — Zámolyi forr. 155—158 a 155—158 „ 14 18—19 Oánt — 155 10-0—10-5 16—22 Inota — 147—154 „ 11—15 — Bodajki forrás 146 a 146 11-5 23—25 F.-várcsurgó 145 a 145 11—13 20—26 Vil.-Peremart. 140 a 140 — — Alcsút 140 a 140 15 — Tatabánya — 139 10—12 25—26 Tokod •—131 19 23—25 Diszel 130 a 130 — — Dorog — 126 15—17 — Tapolca 130 a 124-6 „ — — Csór -—• 124 18 23 Pilisvörösvár — 123 — — Kósd — 117 — — Keszthely 115 a 115 — — Budapest — 115 — — s