Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Hatolykai Pap István: Megemlékezés az 1879. évi szegedi árvízről

Megemlékezés az 1879. évi szegedi árvízről.

1 3 ábrával. írta: Hatolykai Pap István.

2 Amidőn a szegedi nagy árvízről — 60 éves évfordulója alkalmából — megemlékezünk, nem elégséges egyedül az árvíz lefolyásának körülményeit felidéznünk. Foglalkoznunk kell előzményeivel is, vagyis azokkal az eseményekkel, melyek az árvizet okozati összefüggésben megelőzték és közvetve, vagy közvetlenül hozzájárultak a szerencsétlenség bekövetkezéséhez, — mert amint látni fogjuk, Szeged tragédiája tulajdonképpen már negyedszázaddal előbb vette kezdetét és mindaz, ami 1879-ben bekövetkezett, csak a tragédia végső kifejlődésének tekinthető. * A Tiszának azon az ősi kiöntési területén, amely a csongrádi és inagyarkanizsai magaspartok között átlag 8—10 km szélességben húzódik végig a folyó mentén és amelyen Szeged város is fekszik, — 1855. év előtt törvényesen alakult ármentesítő társulat nem létezett. Eddig az esztendőig itt minden egyes város, község és birtokos külön-külön maga védte az árvíz ellen határait, részint a folyó partvonala mentén az akkori vízmagasságnak megfelelően, szerényebb töltések építése, — részint ártéren belül kisebb-nagyobb térszíni emelkedések célszerű összekötése által. Noha megtörtént, hogy egyes ártéri birtokos községek, vagy magánosok a védelem tekintetében magánjogi szerződésre léptek, mint például 1836-ban Szeged városa és a Mindszent—algyői hitbizományi uradalom a Sövényháza—Szeged közti töltésvonal által határolt területen, 1 Dr. Lázár György: A sövényháza—szegedi ármentesítő társulat Monográfiája, — valamint Rei^ner János: Szeged Története című munkája nyomán. 2 Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya 1939. március 29-iki szakülésén.