Hidrológiai Közlöny 1939 (19. évfolyam)

Dr. Schréter Zoltán: A talajvíz és a szénbányászat

A talajvíz és a szénbányászat 25 lött foglal helyet a 6 ni vastag lignittelep s e fölött édesvízi eredetű rétegcsoport következik, amely leveles, palás, zöldes, barnás, felfelé inkább szürke agyagokból áll. Mellékesen jegyzem meg itt, hogy a lignittelep közvetlen fekvőjében lévő 1—2 m vastag zöldes agyag s az ez alatt következő elég durvaszemű homok kövületeket tartalmaz, amelyeket első ízben t. Roth Károly. majd részletesebben Szalai Tibor ismertettek. Ezek közül a legjellemzőbbek a Terebralia bidentata Defr. sp., és Melongena cornuta Ag. Szalai T új fajokat is leírt innét. (10) A rétegösszlet az ú. n. „grundi rétegek"-nek felel meg. A lignitfedö rétegcsoportban 15 cm vastag neritinás padot találunk, telve a Theodoxus pictus Fér. fajjal, e fölött kb. 2 dm-es lignitréteg után egy Congcria sp.-1 bőven tartalmazó kb. 50 cm vastag congeriás pad következik. A magasabb fedőben leveles-palás, zöldesbarnás, feljebb inkább szürke agyagrétegek következnek, amelyek édesvízi eredetűek s kb. 60—80 m vastagok. Felemlítendő, hogy a lignittelep fölött kb. 8—15 m-re néhány m-nyi riolittufa réteg telepszik a rétegösszletbe. A Várpalota DK-i részén áthúzódó ÉK—DNY-i irányú vetödési vonaltól DK-re, a város déli részén — amely egész alacsony kiemelkedésen terül el — s a bányakolónia környéke alatt a lielvétiai cmeletbeli rétegösszletek szerepelnek a pleisztocén vékonyabb-vastagabb takarója alatt; és pedig a vetődéshez közelebb a széntelep fekvő rétegösszlete, attól távolabb pedig a szénfedö rétegösszlet szerepel. Az előbbi rétegösszlet fölött szárazföldi eredetű, zöldessárga és kekes, homokos, meszes agyagképződmény következik, amelyben itt-ott kavicsrétegek települnek. Vastagsága 70—90 m, s kora valószínűleg u szarmata emeletbe helyezhető. Ez a képződmény eddigelé csak a Sárréten végzett fúrásokból ismeretes. Az előző képződmények fölött a pannóniai emelet agyagrétegei következnek kb. 80 m vastagságban, majd ezek fölé telepszik ci p 3. n n o n í cl í emeletbe helyezett kb. 20 m vastag édesvízi mészkő, amely Várpaloln tájától Guttamási-ig elég tekintélyes takarót és fennsíkot formál. A Várpalota DK-i részén áthúzódó ÉK—DNY-i irányú vetődéstől ÉNY-ra a pleisztocén képződmények alatt közvetlenül ez az édesvízi mészkő következik. A felsorolt fiatal harmadkori képződmények fölött a pleisztocén képződményeit találjuk és pedig alul többnyire a dolomit görgetegekből és kavicsokból álló réteget és e fölött a barnás és sárgásbarnás agyagféleséget. A pleisztocén lerakódásai fordulnak elő Várpalota nagyközség altalajában is s ezekbe mélyül a községi kútak nagyobb része. Korompa\ Lajos bányaigazgató úr közlése szerint a város területén a felső húmu-