Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik Táborhegyi dűlő hegyoldalában 300—305 méter magasan van az úgynevezett Táborhegyi üreg, amely régi korróziós barlang és járatai szaruköves dolomitban ágaznak el. Ezen hegygerinc északkeleti lejtőjéről, ahol lösszel fedett kiscelli agyag fordul elő, a következő fejezetben külön számolok be. Az itt ismertetett hegyvonulat legdélibb magaslata a Mátyáshegy, amely 300 méter magas. A Mátyáshegy északi lejtője felső karni emeleti szaruköves dolomitból áll, amelyben, annak nyugati oldalán, kis pikkelyként alsó karni emelethez tartozó, szaruköves mészkő van beékelve. A dolomitban kisebb, még járatlan üreget is találunk. A Mátyáshegy déli oldala először részint a nummulinás mészkőből, részint bryozoás márgából áll, amelyeket hosszú időn keresztül bányászták is. A mészkő repedéseiből kalcit és barit kristályok kerültek elő, jeléül annak, hogy itt is egykori hévforrások működtek, amelyekből a repedésekben a barit kristályok váltak ki. A mészkőtől délre erősen meszes bryozoás márga fordul itt elő, amely helyenként kilúgzott és elkovásodott. A hegy déli lejtőjén tovább budai márga fordul elő, amelynek kibányászott gödrei feltöltéses anyaggal vannak kiegyengetve. 3. A Szépvölgy. A Szépvölgytől északra terjedő hegységgel megismerkedvén, magának a völgynek ismertetésére térek át, amelyet a térképen a holocén színével festettem ki. A Szépvölgy a Hármashatárhegy tövében kezdődik s kissé kiszélesedve délnyugatra, majd délkeletre kanyarodva folytatja útját. A völgyecske kezdetén, a kiszélesedett szakasz lejtőin lösz alkotja a fedőréteget, amely 6—14 méter vastag. A 252. sz. fúrásban 393.11 m magasságban 6.50 m mélységig tártunk fel kissé agyagos löszt, amely alatt 1 1.80 m-ig veres lösz, s utána ismét sárgás kötött lösz fekszik 14.00 méterig, amiben Vallonia tenuilabris és kis Pupa lösz csigákat találtam. Két kútról emlékezhetem innen meg, az egyik a felső tanyánál, 377.11 m, a másik a leánycserkészotthonnál, 355.25 m magasan fekszik a t. sz. f. A kutak mélysége 10.50 m, hőmérsékletük 10.5—11.00 C°. A fúrásoknál csak száraz, legfeljebb kissé nyirkos talaj került ki a fúrólyukakból. A lösz feküjét sajnos nem értem el, mert a megvizsgált fúrásminták végig lösznek bizonyultak. Valószínű, hogy itt a hordképes alap a kiscelli agyag. Sekélyebb kutakkal találkozunk a csemetekertben és a mezőőri laknál is. Az erdőlaknál csak 5.05 m-t lehetett fúrni, mert e mélységben már dolomitra akadt a fúró. Víz a fúrásban vízrekesztő fekü hiánya miatt nem is jelentkezhet. A Guckler Károly-út és a Szépvölgyi-út sarkán (243. sz. fúrás) 8.00 méteres fúrásnál iszapolási eredmény alapján budai márga fekszik. Tőle felfelé azonban ugyancsak kiscelli agyag várható. A völgy említett szakasza patakhordalékkal van kitöltve. A 243. számú fúrástól lefelé haladva szűk szorosba érünk, ahol do-