Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 113 lomit, orbitoidás és nummulinás mészkövek és bryozoás márgák képezik a szűk völgy falait. Ezen a részen alluvium nincs, a patakhordalékot tovább vitte a záporesők vize. Hogy ezt a völgyrészt is holocén korinak festettem meg, azt csupán morfológiai okokból tettem. A hegyszorost elhagyva, kissé szélesedik a völgy, patakhordalékkal kitöltve, amíg a Pálvölgyi-barlanghoz és a Mátyáshegyhez nem érünk. Azután ismét szűkül és oldalain kimagaslanak a budai márga padjai, amelyek e részen a legérdekesebb képet nyújtják. A földkéreg mozgásai következtében a budai márga meggyűrődött és összetöredezett, mert lépésről-lépésre változnak a rétegek dőlési irányai. A budai márga rétegei főként délkelet felé dőlnek különböző fok alatt, de látni mindenféle más, teljesen ellenkező irányú dőléseket is. A budai márga a bryozoás márgától sok helyütt nehezen különböztethető meg, sőt Scliafarzik-Vendl (327) geológiai kirándulási vezetőjükben megállapítják: „hogy a budai márga úgyszólván észrevétlenül megy át a bryozoumos márga rétegeibe". Ha tekintetbe vesszük emellett a két kőzetnek a budai hegységben való elhelyezkedését s tektonikailag megegyező szerepét, indokoltnak látszik egyes szerzők felfogása, mely szerint a budai márga még az eocén korba volna csatolható. Tekintettel azonban arra, hogy eddig az irodalom a budai márgát általánosabban az alsó oligocénba, még pedig a lattorfiai emeletbe sorozza, magam e helyütt nem kívánok e beosztáson változtatni. Amint a hegységből kilépünk, a jobboldalon még a budai márga folytatódik s baloldalon kiscelli agyag tárul felénk a Salgótarjáni téglagyár gödrében. (L. 6. sz. ábrát.) A Zöldmáli-út és az Ürömi-út sarkán mélyeszteti fúrásban 3.50 m vastag feltöltés alól került elő a kiscelli agyag, míg az újlaki templom mögött, a Lelkész-utcánál, a feltöltés 6.70 m vastag volt, amely mélységben a talajvíz is megjelent a 102 méteres liydroizohipsa felett. Itt forkolik a Szépvölgy a Duna völgyébe. 4. A Kecskehegy, a Látóhegy, a Csatárka- és a Zöldmáli-dűlő, a Ferenc- és Szemlőhegy. A fent jelzett terület az előbb említett Szépvölgy és a II. kerület között a székesfőváros határától a Dunavölgyig terjed. A határhoz közel magaslik ki a Kecskehegy, amely felső triász kori karni emeletbeli fődolomitból épült fel (1. 1. és 2. sz. ábrát). Északkeletről a Kecskehegy dolomitját a nummulinás mészkő, majd bryozoás márga és délnyugatról amellett levetett kiscelli agyag határolja. A Látóhegv, amelyet Guggerhegynek is neveznek, ugyancsak dolomitból áll. Legmagasabb csúcsa 377.40 m. a t. sz. f. A Látóhegytől északkeletre budai márga ékelődik a Látóhegy és a Kecskehegy közé, melyet a Szépvölgy oldaláról is kiscelli agyag határol a lösztakaró alatt. A másik oldalról a nummulinás mészkő és bryozoás márga veszi Körül a hegyet, amely képződmények áthúzódnak úgy északkeletre, mint délnyugatra az Apáthy szikláig. Innét egészen a Duna-völgyig a budai márga alkotja a terület legnagyobb ré-