Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' roltak. Schréter Zoltán (259) munkájában már megismerhetjük a budai hévvizek őstörténetének körvonalait, s így ez utóbbi munkák már voltaképpen hévforrásaink paleo-hidrogeológiáját taglalják. Gazdag a budai források hidrogeológiai irodalma is, amit talán Barra István (36), és Szabó József (52) munkáival nyithatunk időrendben meg, akik közül különösen Szabó József szerzett e téren elévülhetetlen érdemeket. Az ő munkái által megnyitott gazdag irodalmi termés sok kiváló munkásán és munkáján legyen szabad ezután átugornom és Schafarzik Ferenc (195, 222, 275, 277, 278, 305) nevénél megállanom, aki a budai hévforrásoknak haláláig buzgó kutatója volt s számos dolgozatában hévforrásaink modern hidrogeológiai ismeretét hagyta ránk. Mai kutatóink sorát Vendl Aladárral kel! kezdenem, aki mellett Dalmady Zoltán (249, 319), Papp Ferenc (428), Földvári Aladár (362), Pávai Vajna Ferenc (356, 406), Vigh Gyula (359) és Horusitzky Ferenc (390) hordják számos másokkal együtt össze budai hévvizeink mindig teljesebb ismeretének építőköveit. Nem tudom itt, de nem is tartom szükségesnek mindazokat a szerzőket hiánytalanul elsorolni, kik e téren érdemeket szereztek maguknak. Hévvizeink szakirodalmáról a lehetőséghez képest teljes irodalmi jegyzékből úgyis képet nyerhet az olvasó. Ismereteink történetének ilyen vázlatos ismertetése után inkább a budai hévforrásterület hidrogeológiai ismertetésére térek rá. Budai hévvizeink valamennyien calcium-magnézium tartalmú hidrocarbonátos ásványvizek, általános jellegüket illetőleg. Chémiai összetételük arra vall, hogy testvérvizek, tehát közös eredetűek, közös víztartóból tápláltatnak. Ezen általános megegyezés mellett azonban chémiai összetételükben is mutatkoznak kisebb különbségek, melyekre majd e fejezet végén térek vissza. Nagyobb a különbség a vizek hőfokában. Vannak köztük mélységbeli hévvizek, vannak félighévvizek és langyos vizek, melyek gyakran egészen egymás közelében törnek a napvilágra. Ha feltételezzük, hogy a vizek eredetét azonos víztartóban, tehát azonos mélységben kell keresnünk, e hőmérsékletbeli különbségeket nem magyarázhatjuk mással, minthogy a vizek felfelé haladó útjukban különböző mértékben kerültek hőfokukat csökkentő tényezők hatása alá. A hőmérséklet csökkenését a triász üledékekben óriási tömegben tárolódott hideg karsztvíz hűtő hatására kell visszavezetnünk, mellyel a feltörő mélységbeli hévvizek különböző mértékben keveredtek is. E karsztvízen a hévvíznek keresztül kell törnie, hogy a felszínre juthasson. A hideg karsztvíz és a meleg hévvíz közötti sürüség-különbség következtében e kétféle származású víz csak részben és kismértékben keverődhetik és pedig minél jobban távolodunk a héwizet a felszínre juttató főhasadéktól, melyben a víz a legnagyobb erővel áramlik, annál erősebb a keveredés és annál jobban érvényesül a karsztvíz hűtő hatása. A karsztvíz, melyen a hévvizek ke-