Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'60 Horusitzky Henrik VIII. Holocén (alluvium). A holocénben a patakok és a folyók folytatták építő s romboló munkájukat. A mai felszín kialakítása még ma is folyik. A régi dunameder fokozatosan feltöltődött, ezzel kapcsolatban mellékágakat mélyített magának, hogy az északról érkező víztömeget továbbíthassa. Patakjainknak és a hegyekről lezúduló csapadékvizeknek romboló munkája erősebb volt, mint az általuk szállított törmelék leülepitése, az építés, üledékképződés. A holocén időszak legidősebb üledékei közé tartoznak a dunaparton sorakozó homokbuckák, melyek majdnem egy méterrel emelkednek ki környezetükből. A régibb dunamedrek durvább kavicsoshomokos üledékekkel töltődtek fel, melyeket a holocén későbbi folyamán többnyire sárga agyag fedett le. Ezen üledékeket sokhelyütt csapóföld, öntésföld, s gyakran fekete humuszos agyag, mocsárföld, takarja. A Duna jelenleg gátak közé van szorítva, a patakok és hegyi völgyecskék is fokozatosan szabályozás alá kerültek, úgy hogy legfiatalabb holocén, tehát a szószoros értelemben vett jelenkori üledékeknek alig tekinthetünk mást, mint azt a kevert törmeléket, melyet az ember munkája hord össze egyes területek feltöltésére, kiegyengetésére. Geológiailag ennek a legfiatalabb képződménynek nem sok jelentősége van, gyakorlati szempontból azonban, mivel a feltöltés az alap hordképességi viszonyait erősen befolyásolja, nagy figyelmet kell e feltöltésekre is fordítanunk. Az ilyen kevert törmelékben gyakran szerves hulladékanyagok is bőven vannak, melyek bomlásából szulfátvegyületek kerülhetnek a talajvízbe, s az így keletkezett agresszív talajvizek az épületek betonalapjait, s a betoncsatornák épségét veszélyeztetik. A holocén folyamán a budai hévforrások már mai szintjükre, tehát a mai Duna szintje körüli magasságig (kb. 100 mat. sz. f.) szálltak alá 150 m körüli magasságukból. Lerakodásuk ma már minimális, úgy hogy a margitszigeti artézi kút jelenleg is észlelhető édesvízi mészkőlerakodásától eltekintve, forrásüledékek képződéséről ma már alig beszélhetünk. Ezzel Budapest földtörténeti áttekintését, évmilliós geológiai múltjától napjainkig érkezve el, be is fejeztük.