Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

2. ÁLTALÁNOS HIDROLÓGIAI RÉSZ. A Budai hegységben előforduló vizek általános ismertetése. Amint a geológiai bevezetőben a gyakorlati szempontokra hivatkoztam, mint e munka elsőrendű céljára, itt talán még jobban ki kell emelnem azt a gyakorlati célt, amely ezen munka megírásában irányadóul szolgált. Hogy Budapest vízi viszonyairól minél részletesebb és áttekintőbb képet nyújthassak, kénytelen voltam az altalajban szerepet játszó vizeket bizonyos csoportokban ismertetni, ami elég nehéz feladat elá állított. Dacára annak ugyanis, hogy a földi vizek végeredményben egyforma származásúak, ezek különböző földtani körülmények közt jelennek meg, és gyakorlati szempontból különbözőképen értékelendők. Azért próbálkozom meg a vizeket oly csoportokban ismertetni, aminőben ezek földtani és gyakorlati szempontból körülbelül egymáshoz tartoznak. A budapesti vizeket és velük kapcsolatos kérdéseket e szerint a következő fejezetekben ismertetem: I. A mélységbeli vizek. II. A karsztvíz. III. A rétegvíz. IV. A talajvíz. V. A szulfátos víz származása. VI. A víz- és talaj-vizsgálatok céljának ismertetése. Irta: Molnár Dénes székesfővárosi müsz. főtanácsos. I. A mélységbeli vizek. Buda hidrológiájának legérdekesebb fejezetét a geológiai mult és jelen mélységből feltörő hévforrásai, hévvizei alkotják. Budapest mélységbeli vizeinek egyes részletkérdéseit ma már bő irodalom tárgyalja, de nem volna teljes Budapest Duna-jobbparti részének hidrogeológiai képe, ha e mélységbeli vizek geológiai és hidrogeológiai kérdéseivel legalább vázlatosan nem foglalkoznék. Fővárosunk területének, mint emberi települési helynek éppen a mélységből feltörő hévvizek adták meg a vonzó erejét. A várbeli mész-