Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeológiája 25' désének nyomait, a futóhomok képződést is meg lehet állapítani. Szélfujta homok súroló, koptató hatásait az előbb említett morénaszerű kevert üle­dékben előforduló egyes kavicsokon is, bár gyengén, de észre lehet már venni. (L. 6. számú ábrát.) A szárazabb időszakkal beállott a löszkorszak. Amint a szárazabb, kevesebb csapadékkal bíró időszak beköszöntött, a felső pleisztocén kor­szak uralkodó kőzete lepte el Budapest területének száraz és nedves ré­szeit, amelyeken agyagos- vagy homokos-lösz, illetve mocsárlösz rakó­dott le. Ott, ahol a subaérikus, a szél által felkavart finom lisztszerű por álló vagy kevésbbé mozgó, időszakos, vízállásos helyeken szállt le, ott kissé tömöttebb, mocsárlösz elnevezésű képződmény keletkezett, ahol pe­dig a levegő szárazföldre hullatta por szemecskéit, ott szárazföldi lösz képződött. A szárazföldi, egyöntetű, világossárga színű, porózus meszes föld finomsága attól függ, hogy szélcsendes helyeken, vagy szeles hegy­oldalakon rakódott-e le. Eszerint típusos vagy homokos löszről beszélünk. Dacára annak, hogy a felső pleisztocénban száraz időszak uralko­dott, meg kell említeni, hogy itt minálunk nem igazi steppe, füves puszta terült el, hanem klímánk több-kevesebb csapadékos időszakkal váltako­zott. Egy ilyen időszak a lösz lerakodása közben hosszabb ideig is eltar­tott, amely időszakot második glaciális korszaknak is tekinthetjük. Ezen a második glaciális időszakban a mezőségi helyeken egy barna, kissé humuszos termőtalaj keletkezett, az erdőségi területeken pedig vere­ses, vasas és kötöttebb földnem lett a növényzet táplálója. Ezen barnás, illetve vereses egykori termőtalaj 0.20—0.80 in vastag szokott lenni. Mind a kétféle réteget meg lehet a budai löszökben találni. (Horusitzky Hen­rik [242/a].) A Budai hegyoldalakon ezen subaérikus képződményben, a löszt általában nem jellemző törmelékek, kődarabok is nagyon gyakoriak. A szomszédos hegyek kőzeteinek több-kevesebb, kisebb-nagyobb darabjait találjuk itt a löszben, vagy elszórtan, vagy helyenkint nagyobb mennyi­ségben is, úgy hogy a kutatónak sokszor gondot okoznak, hogy nem a már helytálló, eredeti sziklát érte-e el a fúró. Ezek legtöbbnyire záporesők alkalmával a hegyekből legurult kődarabok vagy törmelékkúpok gyanánt ékelődtek be az egykoron a levegő szárnyán lebegő porból leülepedett löszképződménybe. Ilyen törmelékkúpok különösen az egész fiatal pleisztocén korszak­ban keletkeztek, még a második glaciális korszak után is. Több glaciális és interglaciális korszakról Budapesten nem igen beszélhetünk, legalább pozitív adataink nincsenek arra, hogy ilyen részletesebb tagolás keresz­tülvihető volna. Ezen mérsékelt, időszakonkint csapadékos klímával zárhatjuk be a pleisztocén korszak posztglaciális időszakát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom