Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Titkári jelentés
50'2 Szakosztályi ügyek zatát találjuk. Vendl Miklós a soproni Bánya- és Kohómérnöki Osztály Közleményeiben újabb adatokat közöl a tétényi tufa ismeretéhez és ugyanebben a folyóiratban közli Szent István Akadémiai székfoglaló előadását Nézsa környékének geológiai viszonyairól. Vitális István a Természettudományi Közlönyben a lispei és a bükkszéki földgáz és földi olajról ír, a soproni Bánya- és Kohómérnöki Osztály Közleményeiben a recski ércbányáról, illetőleg a Sopron melletti Virágvölgyben felfedezett új Baglivia-elöfordulásról, a Bányászati és Kohászati Lapokban pedig a csonkamagyarországi földgáz- és földiolaj kutatás eredményeiről és kilátásairól. Vojcsik Lipót és Gyerkászay Béla érdekes adatokat tartalmazó könyve látott napvilágot „Adatok Európa nagyvárosainak vízmüveiről" címmel. Tagtársaink irodalmi munkásságán kívül legyen szabad az 1937. év termékeiből még egy-két közleményt megemlíteni, melyek különösebb érdeklődésre tarthatnak számot a hidrológusok körében. A múlt évben kerüFf ki a sajtó alól Korbély József műve „A Tisza szabályozása" címmel. Ez az úgy terjedelmében, mint szellemében is nagyméretű munka hoss'zú évek lelkiismeretes munkásságának eredménye és nagy kincs a hidrológusok kezében. Az Alföld kiszáradásáról a mezőgazda szemével nézve Kund Ede ír a Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében. Molnár Dénes városaink és kisebb közületeink vízellátási lehetőségeiről értekezik' a „Községfejlesztés"-ben. Lampl Hugó népszerű cikket írt a Búvárban az Alföld öntözéséről. Palasovszky Sándor az ármentesítés és belvízszabályozás kérdéseit fejtegeti a „Városok Lapjá"-ban. Faller Jenő szép tanulmányt közöl a Bányászati és Kohászati Lapokban „A fehérmegyei Csór- és Inota községek karszt-forrásainak hidrológiai ismertetése" címen. Folyóvizek mélységi viszonyainak méréséről értekezik Edvi Gyula a Térképészeti Közlönyben. Trümmer Árpád a magyar Alföld öntözésére tervezett munkálatokról számol be a Miagyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlönyében. Csiby Andornak érdekes könyve jelent meg a Gyilkos-tóról, szép felvételekkel illusztrálva. A Vízügyi Közleményekben Kienitz Vilmos munkáját találjuk „Az öntözések fejlődése az Alsó Fehérkőrösi Ármentesítő Társulat területén 1936-ban" címmel, valamint Deseö Dénes dolgozatát a mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátásáról. A lapszemlék közül megemlítem a Vízügyi Lapszemlét, melyet a magy. kir. földmívelésügyi minisztérium mérnökei szerkesztenek, továbbá a Vízmüvek Lapszemléjét, a Székesfővárosi Vízművek mérnökeinek szerkesztésében. Mindkét folyóirat jó beosztásával és élénk adatszolgáltatásával megérdemli a szakkörök megbecsülését. Budapest Fürdőváros Egyesület a múlt évben „Fürdőügyi Szemle" cím alatt folyóiratot indított, mely előreláthatólag szép sikereket fog elérni. Felbecsülhetetlen szolgálatokat tett a múlt évben a hidrológia terén a Magy. kir. Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztálya, mely nagy felkészültség mellett, mérnökök és vegyészek közreműködésének segítségével lankadatlan szorgalommal folytatta többek között a vidéki kúthálózat ellenőrzését és feldolgozását és új kutakat létesített. Elismeréssel kell adóznunk a Magy. kir. Földtani Intézet fúrási laboratóriumának, mely Schmidt Eligius Róbert tagtársunk vezetésével igen nagy szolgálatot tesz az ország ivóvízellátásának kérdéseiben az adatok gondos feldolgozása révén. A rokonegyesületek működésével kapcsolatban meg kell említenem a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet et, amelynek élére az elmúlt évben Papp Ferenc, a Székesfővárosi Vízművek vezérigazgatója került. Rövid működésének bennünket közelről érdeklő fényes eredménye az Egyesület közlönyének legutolsó számában f. év április végére meghirdetett országos vízellátási nagygyűlés, amelyben hazánk víz-