Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Titkári jelentés

Szakosztályi ügyek 523 ellátásának megjavítására évekkel ezelőtt megindított mozgalmunk első gyümölcsét kell látnunk. Kívánjuk, hogy a nagygyűlés minél szebb eredménnyel járjon. A Mérnökegylet Vízépítési Szakosztálya ban elhangzott előadások közül víztani vonatkozásuk miatt Bogárdi Jánosét, Zoltán Béláét és Andor Györgyét kelt említenem. Az első a győri folyammérnöki hivatal felső dunai hordalékméréseit, a második a vízmércéket, a harmadik — a városi csatornázással kapcsolatban — a csapadék-nagyságnak az időtartammal való összefüggését tárgyalta. A Magyar Meteorológiai Társaságban dr. Jordán Károly egyet. rk. tanár tárta elénk a víztani kutatásban mind nagyobb jelentőségre jutott korrelációs számítás alapelveit. A földmívelésügyi minisztérium újabb vízügyi kiadványt hozott, amely a Tiszántúl öntözési terveit tartalmazza. A könyvben a hidrológus értékes' tanulmányt talal a Tisza vízjárásáról. Ezzel áttérhetünk a víztant hivatalból művelő intézmények munkásságára. A Vízrajzi Intézet napi vízjárási térképein örvendetes fejlődést láthatunk. A Meteorológiai Intézet közreműködésével a Kárpátokban lehulló csapadék közlésére nyílott mód. Legújabban hójelentések kiadásait indította meg az intézet, aminek a várható tavaszi áradások előrejelzése szempontjából van nagy jelentősége. Az újonnan felállított öntözésügyi Hivatalban is kapott a tudomány valamit. A hivatal kísérleti osztálya nagyobbarányú talajvíztanulmányozást indított meg, amely bennünket közelről fog érdekelni. Nemzetközi viszonylatban is van említeni valóm. Egyrészről a Tudományos Akadémia megindította a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar nemzeti bizottságának újjászervezésére szükséges lépéseket, amivel mód fog nyílni a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség munkásságába való bekapcsolódásra. Másrészről a Vízrajzi Intézet készíti elő a magyar nemzeti hidrológiai irodalom összegyűjtését. A Budapesti Orvosi Kaszinó május havában a magyar gyógyfürdők, üdülőhelyek és gyógyvizek népszerűsítése céljából kiállítást rendezett, mely ügyes összeállításánál fogva alkalmas volt arra, hogy gyógyvizeink hírét ismét messzebbre vigye. A magyar fővárosnak gyógyfürdői jellegét domborítja ki a mult év folyamán megnyitott gyógyhelyi társalgó, mely a Margitszigeten épült fel a Kö-zmunkák Tanácsa és a Budapesti Gyógyhelyi Bizottság együttes előkészítése alapján. A nyár folyamán adták át a közforgalomnak a Margitsziget új gyógyforrását, a kormányzóné őfőméltóságáról elnevezett Magda-forrást. Ezzel fővárosunk polgársága ismét gazdagodott egy könnyen hozzáférhető gyógyvizi kinccsel. Október havában zajlott le a Budapesti Fürdőváros Egyesület által egybehívott Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus, melynek keretében megalakult a Nemzetközi Fürdőszövetség. A kongresszus rendezöbizottsága számos előadással, bemutatásokkal és kirándulásokkal hívta fel a megjelent nagyszámú külföldi vendég figyelmét gyógyvizi tényezőinkre. Végül a folyó év két nevezetes évfordulójáról kell megemlékeznem. Az egyik az ármentesítő társulatok központi szerve, a Tisza-Dunavölgyi Társulat megalakulásának 60. éve, a másik az 1838-1 pesti nagy árvíz 100 esztendős fordulója. Mindkét esemény rendkívül nagyjelentőségű volt és szoros kapcsolatban van nemcsak a hazai víziépítésekkel, hanem a víztani kutatással is. Az érdekelt szakkörök által az évfordulókra tervbevett nagyarányú ünnepségek felmentenek az alól, hogy róluk részletesebben szóljak, itt csak a figyelmet kívántam rájuk terelni. Pusztán megemlítem, hogy a főváros az árvíz évfordulójára emlékkönyvet is ad ki, melynek