Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

Szakosztályi ügyek 505 Én magát az elnevezést tartom félrevezetőnek és tagadtam, hogy egyszerűen azon ismertetőjelek alapján, amelyeket Sues e célra megjelöl, meg lehessen állapítani, hogy a víz mélységbeli eredetű. Sues ugyanis juvenilis víznek nevezi az olyan vizet, amely még napvilágot nem látott, tehát ősidők óta a föld izzó belsejében volt. Mint azt egy értekezésemben már kifejtettem, a mai ismereteink szerint a föld történetének az a korszaka, amikor felülete még izzó volt, sokkal tovább kellett, hogy tartson, mint az a korszaka, amikor már szilárd kéreggel volt borítva. Az első korszakban, amikor a föld felülete még izzó volt, a víz és egyéb illó alkotórészek, sőt a föld kérgében most helyet foglaló szilárd alkotórészek egy része is, abban az időben a föld légkörében kellett, hogy helyet foglaljanak. A föld izzó belsejében nem lehetett több víz, mint amennyi az atmoszférában helyetfoglaló vízgőz parciális nyomásának azon a hőmérsékleten megfelelt. Igaz, hogy akkor, amikor a ma cseppfolyós, szilárd és kötött állapotban a földön lévő víz mind a légkörben volt, a vízgőz parciális nyomása sokkal nagyobb volt mint ma, de akkor sem tehetett ki többet, mint a mai légkör nyomásnak egynehányszorosa. Ennek a vízgőznek is, illetve a legnagyobb részének már akkor kellett, hogy kiszabaduljon, amikor a föld kérge még igen vékony volt. Semmiesetre sem maradhatott vissza a föld izzó magjában annyi víz, amely azt ;az óriási nyomást ki tudja fejteni, amit a mostani vulkános működéseknél is észlelünk. A szintén juvenilisnek nevezett víz eredetének egy másik magyarázatát Gautiertől olvastam. Gautier kísérletileg megállapítja, hogy a gránit és hozzá hasonló kőzetekből magas hőmérsékleten víz és különböző gázok szabadulnak ki. Gautier szerint, ha az ilyen kőzetek a föld gyűrődése következtében az izzón folyó magmába merülnek, azokból a víz és egyéb illó anyagok ki fognak szabadulni. Ha az alámerülés lassú egyenletességgel történik, a víz mint juvenilis hévvíz fog a felszínre kerülni. Ha a bemerülés hirtelen megy végbe, úgy a gőzök feszítő ereje vulkános jelenségben fog megnyilvánulni. Gautier felfogásához sok szó férhet, de maga az alapgondolat olyan, hogy az kiépítve igen szép magyarázatát adja a mélységbeli vizek keletkezésének. Ugyanis a föld gyűrődése következtében a mélységbeli kőzetek >a föld színére és a felszíniek lassan a mélységbe kerülnek. A felgyűrt mélységbeli kőzetek elmálnak, hidratizálódnak. A szél és víz a felszín mélyebben fekvő részeire sodorja azokat, ahol a víz alá jutott vagy a talajvizes övön áthaladó elporlott kőzet hézagai vízzel telítődnek. E vízzel telített kőzetrétegekből azután, amint mind mély és mélyebbre kerülnek a föld színe alá, a víz egy része először a fölöttük elterülő földrétegek nyomására, később a kőzetszemcsék összecementeződése következtében a hézagokból kiszorul. Amint azután a kőzet tovább merül és mind maga-