Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

50'2 Szakosztályi ügyek sabb és magasabb hőmérsékletű övbe kerül, először a kristályvíz alakjában kötött, majd a szerkezeti víz és végül a vegyület alakjában kötött hidrogén az oxigén egy részével víz alakjában fog felszabadulni. E folyamat kezdődhetik néhány száz méter mélységben és folytatódhatik olyan mélységig, ahol 3000—4000 fokos, sőt magasabb hőmérséklet uralkodik. Az így felszabadult víz óriási mennyiségű lehet. Ez a víz nem olyan, amit Sues vadózus víznek nevez. De nem lehet sem Sues, sem Gautier felfogása szerint juvenilis víznek nevezni. Ezért én ezt a vizet egyszerűen csak mélységbeli víznek nevezném,* illetve még célszerűbbnek találnám, hogy határozatlanul, többes számban, mélységbeli vizekről beszélnénk. Végül még egy igen gyakran használt, félreértésre szolgáló kifejezésről, arról akarok szólni, amikor a föld mélyében lévő gőzökről és gázokról beszélünk. Ne méltóztassanak félreérteni; nem azt akarom kifogásolni, hogy pl. valaki egy barlang vagy üreg falán észlelhető kiimarásokat gőzök hatásának tulajdonítja. Itt mindenesetre okozhatnak a falakra lecsapódó gőzök és az azokban oldott gázok ilyen hatásokat. De helytelen dolog több ezer méternyi mélységben, a föld belsejében lévő gőzökről és gázokról beszélni ott, ahol a nyomás több száz légköri nyomást felülmúl. Igaz, hogy sokan ezt a kifejezést tudatosan csak kényelmi szempontból használják és e kifejezés alatt olyan testeket értenek, melyek közönséges nyomáson gázalakú vagy cseppfolyós testek. De olvastam nem egy olyan értekezést, amelynek egyes részeiből azt kell következtetnem, hogy az író ténylegesen a nagy mélységben lévő gáz- és gőzalakban lévő testekre gondol. Mindenesetre másként fognak viselkedni a nagy mélységben, a közönséges körülmények között cseppfolyós és gázalakú, mint a közönségesen szilárd testek és magam is szükségesnek tartom, hogy emezeket amazoktól egy rövid találó kifejezéssel megkülönböztessük. De én sokkal célszerűbbnek találnám, ha a mélységben lévő gőzök és gázok helyett egyszerűen illékony testekről beszélnénk. Ezzel a kifejezéssel megmondom, hogy ezek a testek a nagy mélységben is sokkal mozgékonyabbak, mint a közönséges körülmények között szilárd testek. Ezek a testek törekedni fognak a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású, a magasabb * Jelen értekezésem leírása és felolvasása után kaptam kézhez dr. K. A. Weithofer úr több különlenyomatát, melyekben ö is használja a mélységbeli víz „Tiefenstandwasser" kifejezést. Weithofer úr körülbelül ugyanazt nevezi mélységbeli víznek, amit jómagam is értek ezalatt, de felfogásunk között némi különbség van. Miután nevezett szerző, egy legújabb értekezésében a budapesti hévvízekkel is foglalkozik, legközelebb ezekkel kapcsolatban ráfogok mutatni, mennyiben egyezik és mennyiben különbözik e kérdésben felfogásunk.