Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

50'2 Szakosztályi ügyek réteget üt meg az, a hőmérséklet egyszerre kiugrik és amint megint vizet záró rétegre akad, ismét visszaesik s a legközelebbi vizet szolgáltató rétegig közel egyenletesen emelkedik. Tisztelt Évzáró Ülés! Bizonyára lesznek, akik .az imént elmondottakra fejüket csóválják. De mindjárt megértjük egymást. Én az eddigiekben, ha szabad magam így kifejeznem, az elméleti geotermikus grádiensről beszéltem. Emellett az idők folyamán kialakult egy másik, mondjuk gyakorlati geotermikus grádiens. A hidrológusnak, ha a kutakat egymással akarja összehasonlítani, úgy erre a, mondjuk, gyakorlati grádiensre szüksége van. Ezért nem is^ azt akarom a fentiekkel mondani, hogy azt ne számítsuk ki, ne adjuk meg, csak azt, hogy ne nevezzük ez értékeket geotermikus grádiensnek, nevezzük például egyszerűen gyakorlati grádiensnek. Én például a fúrási adatokból szerkesztett görbének a vizet záró rétegekben nyert adatait használnám fel a geotermikus grádiens megállapítására, míg a folyó vízzel nyert adatokból számítanám a gyakorlati grádienset. Itt természetesen megint vitatni lehet, hogy a kifolyó víz, vagy a mélységben mért hőmérsékletet használjuk-e fel a számításra. Én amellett volnék, hogy a gyakorlati grádiens kiszámítására a kifolyó víz hőmérsékletét használjuk, egyrészt azért, mert gyakorlati szempontból az a fontos, hogy milyen hőmérsékletű vizet szolgáltat a kút és nem az, hogy milyen a víz hőmérséklete a mélyben. Másrészt mert zavarba fogunk jönni számításunkkal, ha a vizet nem egy, hanem több réteg szolgáltatja. De még az esetben is, ha csak egy réteg szolgáltatja a vizet, erősen függ és egészen más lesz a különbség a kifolyó víz és annak a mélységben mért hőmérséklete között, ha a víz gázban szegény vagy gazdag. Természetes, hogy a gyakorlati grádiens mellett ez egyes adatok is megadandók. Egy másik zavaros fogalom a juvenilis víz és juvenilis gázok elnevezés. Ezelőtt 25 évvel, akkor, amikor a tengervíz sótartalmát, a petróleumot és az ásványos vizek rádiumemanáció tartalmát is juvenilis eredetre akarták visszavezetni, a budapesti hévvizek rádióaktivitásának vizsgálatával kapcsolatban, írtam először e kérdésről. Akkor fejtegetéseim egyáltalában nem találkoztak megértéssel és ma már, ha valaki elolvassa akkori értekezésemet, azt mondhatja, hogy miért tagadok olyasmit, amit senki sem állít. Azzal, hogy ezt az elnevezést kifogásolom, nem egy olyanféle víznek létezése ellen foglalok állást, mint amilyet Sues juvenilisnek nevezett el. Ez a gondolat egyébként sokkal régibb, mint Sues elmélete. Már Bunsen is egy rendkívül körülményes eljárást írt elő az ásványos vizek bórsavtartalmának keresésére. A bórsavat pedig azért kerestük, hogy nincs-e a víznek valami köze a vulkánossághoz.