Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

Szakosztályi ügyek 503 is. Erről egyébként az év folyamán már egy előadást is tartottam, de ez egy elmaradt előadás miatti rögtönzött előadás volt és úgy tapasztaltam, hogy sokban félreértették azt, azért elhatároztam, hogy az akkor elmondottakat átgondolva, röviden összefoglalva, írásban rögzítem meg. A geotermikus grádiens eredete szintén egy fizikai fogalomnak, az ú. n. termikus, vagy hőgrádiensnek köszöni létét. A különbség a kettő között, hogy a fizikus grádiensként a centiméterenként észlelhető hőemelkedést, vagy hősiillyedést adja meg fokokban kifejezve, míg a geológus fordítva, az egy fok hőemelkedésre eső mélységet érti méterekben kifejezve. Ezenkívül a fizikus grádiense sokkal határozottabb és pontosabb, mert a fizikus csak egynemű anyagnak adja meg a grádiensét és ez anyagonként változik. Ezzel szemben a geológus anyaga a föld, ennek anyaga pedig változik, amiből következik, hogy a geotermikus grádiens csak több helyen, kellő körültekintéssel végzett és kellő elbírálás után kirostált mérési adatok középértéke lehet. Nem lehet tehát egyetlen egy fúrás adataiból geotermikus grádienset számítani és különösen nem lehet a folyóvízzel nyert adatokat felülbírálás nélkül a geotermikus grádiens kiszámítására felhasználni. Budapesten az utóbbi é 'ekben egy sereg kútat fúrtak, rendszeres hőmérséklet méréssel. Az itt nyert adatok minden kétséget kizárva bizonyítják a fent elmondottakat. A Rudas-fürdő előtt fúrt Attila-forrásban 36,8 méter mélyen találták meg a 47°-os vizet szolgáltató dolomit réteget, a tőle 20—30 méter távolságra eső Juventus-forrásban már 43 méter mélyen, míg az ellenkező irányban, körülbelül ugyanilyen távolságra eső Hungária-forrásban 8 méter mélységben és viszont a Döbrentei-téri parkban, körülbelül 300—400 méternyire az Attila-forrástól 151 méter mélyen kapták az ugyanolyan hőmérsékletű vizet. A Margitsziget felső végében kb. 56 méter mélyen 43°-os vízre, alsó végében pedig kb. ugyanilyen mélyen 70°-os vízre akadtak. A Gellért-fürdő mellett kb. 10 méter mélységben akadtak 47°-os vízre és innen a fúró 150 méter mélységig, ahol a fúrást abban hagyták, állandóan vizet szolgáltató erősen bomlott dolomiton haladt és a hőmérséklet közel állandó maradt, sőt a mélység felé kissé csökkent. Vájjon ez adatok közül melyiket lehet Budapest, vagy a Margitsziget, a Rudas-, vagy Gellért-fürdő környéke geotermikus gradiensének kiszámítására felhasználni. Hogy folyóvizet szolgáltató kút hőmérsékleti és mélységi adataiból nem lehet geotermikus grádienset számítani, legjobban bizonyítják azok a görbék, amelyeket a Rudas és Szent Imre fürdő körül végzett fúrások alkalmával a fúrás közben megfigyelt adatokból szerkesztettek. E görbékből nagyon szépen kitűnik, hogy a hőmérséklet a mélység felé haladva, kisebb-nagyobb eltérésekkel közel egyenletesen emelkedik, mindaddig, míg a fúró vizet záró rétegen halad. Amint azonban vizet szolgáltató