Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Weszelszky Gyula: Zavaros fogalmak a hidrológiai és geológiai irodalomban

50'2 Szakosztályi ügyek nultam, hogy „fajsúly" a térfogati egységben foglalt tömeg súlya; a „sűrűség" pedig a fajsúlyok viszonya. Ugyanakkor azonban a fizikai előadásokon háromféle rokonfogalom megkülönböztetését: a fajsúly, az abszolút és relatív sűrűség fogalmáról tanultam. E meghatározás szerint a fajsúly a térfogategységben foglalt tömeg súlya, az abszolút sűrűség a térfogategységben foglalt tömeg és -a relatív sűrűség az abszolút sűrűségek viszonya. E meghatározásokban, illetve azok fogalmazásában a legnagyobb zavart az okozza, hogy a fajsúly fogalmának meghatározása a kémikusnál és fizikusnál szószerint teljesen egyezik egymással, de értelem szerint különbözik egymástól. Ugyanis a fizikus tömegnek nevezi azt, amit a gyakorlati életben súlynak nevezünk és a kémikus is annak nevez és súly alatt a tömeg és gyorsulás hányadosát érti. A gyorsulás Budapesten kikerekítve, másodpercen/kint 981 cm. Ennélfogva 1 cm

3 4 C°-ú víznek vagy az 1 g-os súlydarabnak súlya Budapesten 1.019 g; az egyenlítő felé fokozatosan kevesebb, a sarkok felé pedig több lesz. A kémikusok és a gyakorlati életben általában karos mérlegeken súlyokkal tömeget mérnek. Valamilyen tömeg, ha azt karos mérlegre tesszük, a föld bármilyen pontján ugyanolyan súlydarabbal fog egyensúlyban lenni. Ez volt az oka, hogy a kémikus jó ideig, sőt részben ma is, csak kis módosítással a fajsúly fogalmának eredeti értelmezését tartotta meg és csak a két, a fajsúly és sűrűség fogalmát különböztette meg. A fizikusnak ellenben, ha gravitációs eszközzel, pl. Eötvös-ingával dolgozik, számításba kell vennie a gyorsulást is. A fizikus fajsúlya tehát más, mint amit ez alatt a meghatározás alatt gyakorlati életben értünk. A fizikus fajsúlya nemcsak a hőmérséklettel változik, hanem a föld különböző pontjain más és más. A fizikus abszolút sűrűségnek nevezi azt, amit a kémikus fajsúlynak és relatív sűrűségnek, amit a kémikus egyszerűen sűrűségnek nevezett. Ezt az ellentmondást akarja kiküszöbölni, s ezt akarja a IV. kiadású magyar gyógyszerészkönyv is, amikor a fajsúlynevezést átengedik a fizikusnak és sűrűségről beszélnek. Ezzel az átkereszteléssel minden további nélkül használhatók a régi adatok. Ugyanis abszolút lesz a sűrűség, ha az adatok a tömegegységre, vagy 4 C fokú vízre vannak vonatkoztatva és relatív lesz, ha a folyékony vagy szilárd testek sűrűsége a velük egyenlő fokú vízre, vagy a gázok sűrűsége levegőre vagy hidrogénra van vonatkoztatva. Jóllehet, hogy már évtizedek multak el azóta is, hogy én e fogalmakkal megismerkedtem, mégis azt tapasztaltam, hogy e kérdésben ma is még a legnagyobb zavar uralkodik. Hasonló zavaros fogalmakkal találkozom a hidrológiai, geológiai és földrajzi irodalomban is. Ilyen zavaros a geotermikus grádiens fogalma